Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY

Bochkor László (1909-1911) Csíkszentmártonban született. Gyergyóújfalusi káplánságból került Varságra. Gyűjtést szervezett távoli erdélyi vidékeken a varsági templom belső berendezésének kifizetésére. Nagy Béla (1911-1912) Gyenge szervezete nem volt alkalmas a varsági életre, ezért gyorsan eltávozott. Pál Dénes (1912-1915) Bethlenfalván született, vagyis udvarhely széki volt. Az előző papoknál jobban ismerte a tájat. Az ő plébánossága alatt állították föl a leszerelt korondi barokk oltárt a varsági templom szentélyében. Antal János (1915-1917) Fiatalon került Varságra. Az ő idejében mondott le a kántorságról Bakó Antal tanító. Ő hívta meg Varságra kántornak Farkas Gáspár korondi harangozót, aki hosszú ideig Varság kántora maradt. 1916-ban a román betöréskor elmenekült. Visszatérése után missziót tartott. Várady Gyula (1918-1920) Lapszerkesztő, újságíró volt. Az egri egyházmegye papjának számított. Budapestről került Varságra, ahol pihenni szeretett volna. Temperamentumos természetű lévén, sok baja támadt a hatóságokkal, a politikusokkal, a forradalmárokkal és a bevonuló románokkal. 1921-ben elhagyta Erdélyt. Repatriált Magyarországra. Kovács Ferenc (1920-1922) Székelyudvarhelyen született. Földet kért és kapott a közbirtokosságtól az egyház számára. Bözödúj faluba távozott. Péter Imre (1923-1927) Csíkborzsovai születésű volt. Varsági plébánossága előtt Kolozsváron káplánkodott. Az ő plébánossága alatt szakadt el az oroszhegyi és a varsági közbirtokosság. Mikóúj faluba távozott. László Domokos (1927-1930) Máréfalván született. Marosilyéről jött Varságra. Szombat délelőttönként nagy szorgalommal oktatta a hittant a varsági iskolák diákjainak. Szorgalmazta az iskolákban műkedvelő előadások rendezését. Kultúrházat akart építeni, de terve kútba