Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY

Végigtekintve a varsági plébánosok listáján, láthatjuk, hogy az 1902 és 1935 között működött első tizenhárom pap föltűnően rövid ideig, egy-kettő-három évig lakott Varságon. Mintha csak átmeneti szolgálati helynek tekintette volna a havasi egyházközséget. Amint alkalom adódott rá, menekült a tanyai pap sorsának nehézségei elől. Úgy látszik, az erdélyi püspökség is valamiféle missziós plébániának tekintette Varságot, ahol sokáig nehéz kibírni, és ezért az átlagosnál sűrűbben cserélgette a papokat, illetve rendszeresen helyt adott a varsági plébánosok áthelyezési kérelmének. A XX. század végén 1945 előtti papokat név szerint már nem emlegettek a varságiak. A XX. század első felének varsági papjairól a varsági plébánia irattárából, az udvarhelyi plébánia irattárából, a Gyulafehérvári Érseki Levéltárból és nyomtatott schematizmusokból tudhatunk meg egyet s mást. A XX. század második felének papjairól a népi emlékezet is megőrzött néhány adatot. A XX. század végén beszélgetés közben a varságiak gyakran kötöttek bizonyos hitéleti újításokat, szokásváltozásokat bizonyos papok rendelkezéseihez. E tanulmánynak nem feladata, hogy aprólékosan ismertesse a Varságon működött papok életrajzait. Alábbiakban azonban néhány papról bemutatunk egy-két olyan adatot, amely fontos körülmény lehetett a varsági nép vallásos életének alakulása szempontjából. Ilyen adatoknak tekinthetjük például a származási helyeket, mert valószínűleg befolyásolták, hogy a papok milyen vallási hagyományt közvetítettek a varságiak számára. Bizonyos esetekben fontosnak tűnnek a cselekedetek, az újítások, a nép vallásos életével kapcsolatos rendelkezések, elvárások. Németh Gellért (1902-1904) Katolikus újságíróként dolgozott Budapesten. Az erdélyi püspök ajánlotta neki, hogy jöjjön Varságra, mivel pihenni akart. Varság első plébánosaként a templom építtetésében szerzett múlhatatlan érdemeket. A templom felszentelését azonban már nem várta meg. Visszatért Budapestre. A 800-900 méter közötti tengerszint feletti magasságban lévő plébánia kertjében gyümölcsfákat ültetett. Példáját sok varsági követte. Tettével bebizonyította a varságiaknak, hogy bizonyos gyümölcsök a havasokban is termeszthetők. Tódor Imre (1904-1908) Csíki származású volt. A csíktaplocai kántor fiaként nőtt föl. Gyergyóújfaluból került Varságra. Sokat tett az új templom fölszereléséért. Plébánossága ideje alatt készítette a pécsi Angster cég a templom új orgonáját. Nagy István (1908-1908) Szívbeteg volt. Gyógyulásra vágyott Varságon, de betegsége nem javult, ezért gyorsan elköltözött.