Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY
A KULTUSZ IRÁNYÍTÓI, SEGÍTŐI, SZERVEZETEI, INTÉZMÉNYEI A varsági egyházszervezet létrejötte A varságiak ősei, a „Küküllőn túli" havasokban tanyán élő oroszhegyiek a XIX. század végén természetesen az oroszhegyi egyházszervezet, az oroszhegyi „megye" tagjainak számítottak. Oroszhegyre fizették a kepét. Az oroszhegyi templomban kereszteltették gyermekeiket. Oroszhegy templomának főoltáránál kötöttek házasságot. 1883 előtt halottaikat Oroszhegyen temették le. 1883 után a két havasi temetőben is temetkezhettek, de a temetési szertartást az oroszhegyi pap végezte. A XIX. század utolsó két évtizedében egyre gyakrabban esett szó a varsági hegyi tanyák népének egyházi önállóságáról. Először iskolákat, haranglábakat, temetőket teremtettek a havasokban. Közbe folyt a harc a tanyai templomért, amelyet sokáig Oroszhegy egyházának havasi templomaként képzeltek el. Jung Cseke Lajos udvarheyi főesperes már 1893-ban azt javasolta, hogy az oroszhegyi káplán exposítus káplánként állandóképpen költözzön föl a havasokba, és Varság területe az oroszhegyi egyház szervezetén belül exposítura legyen. 1898-99-ben a főesperes még határozottabban szorgalmazta Varság egyházi önállósítását. A havasi népesség kiszakadása az oroszhegyi egyházszervezetből, vagyis az önálló varsági egyházszervezet megteremtése nem ment könnyen. Sokan ellenezték a kiválást, amely anyagi érdekeket is sértett. Az oroszhegyi plébános tudta, hogy ha Varság egyházilag elszakad Oroszhegytől, az oroszhegyi plébánia elveszti a havasi hívek kepéjét. Ezért nem támogatta feltétlen buzgalommal Varság egyházi önállósodásának ügyét. Igyekezett lassítani, késleltetni az egyre elkerülhetetlenebbnek látszó területi, egyházszervezeti változásokat. 84 1902. szeptember 23-án kelt Majláth Gusztáv Károly Erdélyi püspöknek az a levele, amellyel formailag is megalapította az önálló varsági lelkészséget: „ Tekintettel a varsági róm. kat. hívek nagy számárra s lakásuknak az oroszhegyi plébániától való távolságára, a Főtisztelendő Káptalan meghallgatásával Varságot a külön anyakönyvek, pecsét és házasságkötés jogával ezennel önálló lelkészségnek jelentem ki ", 85 Az új varsági plébánia híveinek száma a XX. század első felében nemcsak természetes szaporodás útján, hanem a folyamatos havasra költözés révén is növekedett. Az oroszhegyiek időszakosan használt varsági szállásainak állandóan lakott tanyákká alakulása különösen a XX. század első harmadában mutatott nagy lendületet. Egyre több varsági házaspár fordított hátat ősei falujának, Oroszhegynek, és örökölt, vagy vett havasi birtokán, tanyai lakosként próbált szerencsét. A kiköltözésekkel csökkent az oroszhegyi és növekedett a varsági megye tagjainak száma. A kepekivetés miatt ajánlatos volt, hogy mindkét egyházszervezet tartsa számon a lakóhelyváltozásokat. Sajnos, csak egy esztendőből ismerünk erre vonatkozó számbavételt. 1905. július 30-án Kiss András oroszhegyi plébános megküldte a varsági lelkészi hivatalnak azon lakosok jegyzékét, akik „ Oroszhegyről mai napig folyó évben ... a varsági plébánia területére állandó lakásra felköltöztek". A listán a Varság egyházi önállósodásáról részletesebben: BÁRTH János 2001/a. 126-137. VAPI. Plébániai iratok. (1902-1909). 1902.
