Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY
plébános megtervezte az új liturgikus előírásnak megfelelő szembemiséző oltárt, amelyet György Gáspár és Borbély Venczel helybeli asztalosok készítettek el. 40 1974-ben bevezették a templomba a villanyt. A templom többször eset át födémcserén, külső tatarozáson és belső festésen. Nevezetes belső festés volt az 1938. évi, amikor Hermann Gyula udvarhelyi festő 6 hét alatt végzett a nagy munkával. 41 A legközelebbi belső festésre 1974-ben került sor. A plébániaház és gazdasági melléképületei rengeteget szerepeltek az egyháztanácsi jegyzőkönyvekben, a plébániai iratokban és a História Domusban. Faszerkezeteiket, zsindelytetejüket, kerítéseiket újra és újra javítani kellett. Néprajzi szempontból talán legtanulságosabb a plébánia 1948. évi tetőjavítása, mivel akkor a varsági családokból elsősorban zsindelyben kérték a hozzájárulást. A kepekivetésben használt osztályba sorolás alapján határozták meg a beszolgáltatandó zsindelyek számát. Az I. osztálybeliek 400 zsindelyt és 100 lejt, a II. osztálybeliek 300 zsindelyt és 100 lejt, a III. osztálybeliek 200 zsindelyt és 100 lejt, a IV. osztálybeliek 100 zsindelyt és 100 lejt adtak. Az V. osztálybeli szegényekre és özvegyekre rábízták, hogy tetszés szerinti összeggel vagy zsindellyel járuljanak hozzá az egyház épületeinek újrafedéséhez. Jellemző, hogy Varságon, ahol gyakorlatilag minden férfi értett a zsindely faragásához, nem okozott különösebb gondot a szükséges zsindelymennyiség előteremtése. Az akció során 32 200 zsindelyt és 18 750 lejt sikerült összegyűjteni. A zsindely egyhatod része alkalmatlan volt tetőfedésre. A többi zsindely azonban éppen elegendő lett a plébánia telkén álló épületek újrafedésére. 42 A templom berendezése 1904 után sok szervezőmunkát és anyagi áldozatot követelt a varságiaktól a templom megfelelő berendezése. Különösen a híres pécsi Angster cég által 1907— 1908-ban készített orgona kifizetése okozott sok gondot. 1910. március 13-án a varsági egyháztanács úgy határozott, hogy alispáni engedéllyel gyűjtést kezd Erdély katolikus vidékein a templom berendezésének elősegítése érdekében. Megbíztak néhány egyháztanácsost, hogy egy-egy vidéken végezzék el a gyűjtőmunkát. Gyergyóba ment Tótutcai Tifán Ignác és Berkeczi Márton. „Sóvidékre és Szentföldre" küldték Tifán Andrást és Tamás Mártont. Megbízást adtak a plébánosnak és a községi bírónak, hogy négy személyt napi három korona díjazással küldjenek el a „Fejér Nyíkó és a Nagy kükül lő mentére", valamint „Alcsík és Háromszék" területére. A kiterjedt gyűjtés bizonyára eredményes lett. 1911. április 30-án az egyháztanács elégedetten állapíthatta meg, hogy az orgona kifizetése után 452 korona 41 fillér még maradt az összegyűjtött pénzből. 43 A templom fennállásának első éveiben a varsági plébánosok egy ideiglenes oltárnál miséztek, amelyet kőből raktak a tanyai hívek. Fölötte függött egy Szent Péter és Szent Pál apostolokat ábrázoló kép. A varsági templom 1912. évi leletárában a 40 VAPI. HD. 69. 41 VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 63. p. 42 VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 115. p. 43 VAPI. Egyháztanácsi jkv. I. köt. (1902-1927). 94., 118. p.
