Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

VII. HAGYOMÁNY ÉS KÖLTÉSZET

Készül a mennyország gyászmennyegzőre I i 5 4 J 4 Ké - szül a menny - or - szág gyász - meny - nyeg - zö - re Mert az Is - ten fi - a megy es - kü - vö - re /ON i' 'i I i j Vál - Ián a ke - reszt - fa OS a nasz - a - gya f7\ Kí - sé - rik a ma - gos Gol - go - tá - ra Indul már utána a zsidó násznép El is van készülve harminckét hóhér Vőlegény a Jézus Isten fíja Szomorú menyasszony Szűz Mária Mondják Úr Jézusnak a nász főpapnál Meglesz a kézfogás majd Heródesnél Pilátus rámondja majd az áldást Ő végzi el a gyászbúcsúztatást Megvan már az ékes vőlegény bokréta Tövisekből kötött korona Szent kezén van a nász gyűrűje A hóhérok lánca és kötele Vőlegényi köntös, menyegzős ruha Fel van öltöztetve piros bársonnyal Fel van ékesítve piros vérrel Tátongva sebeknek kékjeivel Szent kezébe van a Királyi pálca Három hóhér jobbról-balról csapkodja Folyik szent testéből piros vére Gyászba borult a csillagos égre 7. Ki ért már a hegyre a szép vőlegény Kesergő nyuszolják őtet kísérvén Veronika fehér keszkenője Mi bűnös lelkünknek megtörlője 8. Poharat készítnek erős epével Hogy igya meg Jézus úgy készüljön el Mert már készen vagyon a nász ágya Le van már fektetve a keresztfa 9. Földig gyászba van az ég menyasszonya Keservesen sír a jó édes Anya Hogy ilyen menyegzőt ő nem hallott Ily kínos gyötrelmet még nem látott 10. Áll már a keresztfa a kálvárián Rajta haldoklik az ártatlan Bárány Szentséges karjai ki vannak tárva Szentséges szent teste megroncsolva 11. Most érkezik meg a vőlegény Atyja Az ő kedveltjének gyász lakodalmára Atyám vedd lelkemet kezeidbe Mert elfáradtam a menyegzőbe