Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
VI. AZ EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI
A körmenet végén az emberek az oltárok melletti nyírfákról ágakat törtek, amelyeket hazavittek. Az úrnapi ágakból került a ház szobájának gerendája alá, az istállóba és a kertbe is. A szobába vitt kisebb ág leveleit, lapijait megszámolták. Ahány lapi volt az ágon, annyi Miatyánkot és Üdvözlégyet kellett elimádkozni az ág hazavivőjének. Ha az imádkozást elmulasztotta, varsági felfogás szerint, számíthatott arra, hogy a jég elveri a határt, és a családnak az állatokhoz sem lesz szerencséje. A másik hazavitt zöld ággal a gazda az istállóban súrolta, vagyis nyakuktól farkukig végigsimította a szarvasmarhákat, és közben körülbelül a következőket mondta: A jó Isten áldjon meg, tartson meg, sokasítson meg. A súrolás befejeztével az úrnapi ágat felszúrta a gerenda fölé a virágvasárnapi cekó mellé. Egy úrnapi ágat a gazdasszony leszúrt a veteményes kert földjébe, hogy a lótetűktől és a viharoktól óvja a veteményt. Nagy múltra tekinthet vissza a székelyudvarhelyi római katolikusok úrnapi búcsúja a hatalmas és impozáns úrnapi körmenettel. Kialakulása, története még feltáratlan. 1836-ban már megtartották a nevezetes szakrális eseményt, és az udvarhelyieken kívül a havasalji falvak katolikusai is látogatták. Figyelemre méltó, hogy az udvarhelyi római katolikus nagytemplomot annak idején Szent Miklós tiszteletére szentelték föl. A nagyhírű búcsú viszont a XIX-XX. században űrnapjához kötődött. Feltételezhető, hogy a székelyudvarhelyi úrnapi búcsú a XIII. századi, város széli Jézus-kápolna középkori kultuszaiból eredeztethető. 280 Az 1990-es években a tényleges űrnapján a varságiak is látogatták az udvarhelyi úrnapi búcsúkat. Menetrendszerinti busszal utaztak csütörtök reggel Udvarhelyre és ugyanúgy tértek vissza a nap késődélutánján. Vittek magukkal keresztet és két kisebb lobogót. Bethlenfalván kiszálltak a buszból és onnan a kántor vezetésével gyalog, processióval haladtak a római katolikus templom alatti térig. Részt vettek a misén és a négy úrnapi sátrat érintő kikerülésen. A misére a varsági pap is odaért, aki autóval ment búcsúsai után. A kikerülés végén az udvarhelyi lombsátrakból is törtek ágat a varságiak. Hazavitték Varságra és úgy bántak vele, mint a varsági úrnapi ágakkal. A mise és a körmenet idejére a varsági körösztaljához csatlakoztak azok az udvarhelyi lakosok, akik Varságról költöztek be Udvarhelyre. A kikerülés után a varsági körösztalja felbomlott. Az emberek meglátogatták Udvarhelyen élő rokonaikat, ismerőseiket, akik szívesen fogadták, ebéddel várták őket. A pap és a kántor más havasalji falvak papjaihoz és kántoraihoz hasonlóan az udvarhelyi főesperesnél ebédelt. Délután magadott időpontban a templom alatti téren újra összesereglettek a varsági búcsúsok. Processióval vonultak Bethlenfalváig, ahol felszálltak a menetrendszerinti buszra. A gépkocsivezetővel még reggel egyezményt kötöttek arról, hogy délután mikor érkezzen Bethlenfalvára. A XX. század utolsó éveiben az udvarhelyi úrnapi búcsújárásban egyre nagyobb szerepük lett 1990-es évek második felében rohamosan szaporodó varsági személyautóknak, a kicsi kocsiknak. Vö.: VOFKORI György 1998. 44-45., 127.
