Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
VI. AZ EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI
lévén, számítottak a húsvétvasárnapi tojás-ajándékra, és hacsak tehették, elmentek a nagymisére. Ha valamilyen különleges ok, pl. gyengélkedés miatt nem lehetettek ott a misén, szüleik, vagy más családtagjuk elhozta számukra a keresztanyjuktól kapott tojásokat. A húsvétvasárnapi mise után kapott piros tojásokat a gyermekek otthon megették. A húsvéti határkerülés A XX. század végén az idősebb varságiak még fel tudták idézni az 1940-es évek határkerülő körmenetinek rendjét, eseményeit. Az 1940-es évek végétől Varságon nem voltak határkerülő menetek 1990-ig. 1990-ben a húsvéti határkerülés szokását felújították. Alábbiakban a szokás 1940-es évekbeli változatát ismertetem. Mindenek előtt a varsági húsvéti határkerülés két fontos sajátosságára kell utalnom: 1. A varságiak is hallottak arról, hogy a Székelyföld bizonyos falvaiban húsvéti határkerüléskor a falu tényleges határvonalát járták végig. Ezt tükrözi az irodalom is. 268 Varságon a Gyergyótól elválasztó őserdei, havasi határvonal végigjárása nehézségekbe ütközött volna. Ezért az irtott határ, illetve a tanyás határ egy részének bejárását jelentette a húsvéti határkerülés. 2. A székely határkerülések leírásaiból látható, 269 hogy az egyházias jellegű határkerülés szokásába sok világias, profán elem épült be, pl. a csorgok tisztítása, a határhalmok újítása, a szomszéd falvak határkerülőivel folytatott tréfás kérdésfelelet játék, valamint a legkülönfélébb „népszokásként" számontartott játék, stb. Ezzel szemben a varsági húsvéti határkerülés mindvégig megmaradt egyházi szokásnak, a templomtól jócskán eltávolodó körmenetnek. Az atyhai, a korondi, a korondi hegyi, a parajdi és a szovátai katolikusok húsvéti határkerüléseihez állt közel. 270 Az 1940-es években a varsági húsvéti határkerülésekre legtöbbször 40-50-60 személy indult el. Fiatalok és középkorúak, 15 és 40 év közöttiek. Férfiak és nők, legények, leányok és házasok. Pap nem ment a menettel. A határkerülőket a megyebíró vezette. Vele tartott még néhány egyháztanácsos. Az éneklést, imádkozást középkorú házasemberek vezették, irányították. A határkerülés résztvevői gyalog mentek. 271 A varsági húsvéti határkerülés reggel 8 órától körülbelül délelőtt 11 óráig tartott. A XX. század közepén a nagymise 11 órakor kezdődött. A határkerülés fontos szabályának számított, hogy a menetnek legkésőbb 11 órára, a nagymise kezdetére vissza kellett érni a templomhoz. A határkerülőkhöz sokan csatlakoztak útközben, különösen azok, akik az útvonal közelében laktak. De a távoli sólyomkőiek is igyekeztek úgy átérni Forrásközére, hogy elérjék az ott haladó határkerülő menetet. A csatlakozók ugyanúgy a 8 BARABÁS László 1980. 205-206. 9 Vö.: BARABÁS László 1980. - További irodalommal. 0 Vö.: BARABÁS László 1998. 73-74. 1 Az 1990 után felújított határkerülés résztvevői közül 20-30 legény több esztendőben székely ruhában, lóháton járta végig a határkerülő útvonalat.
