Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

VI. AZ EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI

járt gyapjút fésültetni. Egészen pontosan Bálint Venczel küküllői malmában végeztették a munkát. Amíg a fésülés tartott, ő megfigyelte, hogy a dobogósné pánkot sütött, és mellette két fogás ételt főzött délebédre. Ez azért volt föltűnő, mert abban az időben Varságon hétköznap csak egyfogásos ebédet főztek, leginkább levest. Annak ellenére, hogy nem voltak rokonok, sőt jószerével idegen varságiaknak számítottak, a ház asszonya váltig biztatta őt és testvéreit: Gyertek fiaim, egyetek. Máma jó kell lakni. Kövércsütörtök van. A lánykához külön is odaszólt: Gyere leányom, fürrenjünk egyet még kövércsütörtökön, mer' jő a böjt. Ezzel elkapta a leánykát, és tánclépésekkel egyet-kettőt fordult vele. A XX. század közepén még húshagyó kedden tartották a farsangi gyermekbálat. Az 1950-es években azonban hatalmi tényezők döntése értelmében a gyermekbál kövércsütörtökxe került, és azóta is ottmaradt. Farsang farka A farsang vége, a hamvazószerda előtti vasárnap, hétfő, kedd együttes jelölésére sok más vidékhez hasonlóan Varságon is a farsang farka kifejezést használták. Ezen belül a keddet, a farsang utolsó napját ugyancsak az általánosan elterjedt húshagyó kedd kifejezéssel illették. Ellenben fölöttébb szokatlan, különleges nevet adtak a farsang utolsó vasárnapjának. Farsang kesébbik vasárnapjának, hívták. A névvel arra utaltak, hogy a nevezetes vasárnap a legkésőbbi, azaz a legutolsó a farsang időszakában. A XX. század végén, ha a farsang farka Varságon szóba került, a legidősebb varságiaknak sem jutottak eszükbe látványos maszkos felvonulások, vénlánycsúfoló és farsangtemető menetek, amelyek a néprajz irodalomból a szomszédos székelyföldi tájakról is ismerték, hanem az emberek farsangról szólva csak a bálákat emlegették. A XX. század közepén a következő bálákat rendezték Varságon a kultúrházban a farsang utolsó napjaiban: Szombat este: szürkék bálja vagy kopacbál. A kevésbé fiatalok, a házasságban élők számára rendezték. Vasárnap este: a legények, lányok, a fiatalok bálja. Hatalmas tömeget vonzott. (Az 1990-es években vált jelmezbállá.) Húshagyó kedden délben, koradélután: iskolás gyermekek bálja. Rövidebb tanítás után. (Az 1950-es évektől áthelyeződött kövércsütörtökre.) Emellett természetesen húshagyó kedden rendeztek a fiatalok házi bálákat. A házaspárok pedig egymást látogatták. A vendégségben sokat ettek. A vígasságokat éjfélkor befejezték. Legkésőbb éjjel 12 órakor búcsút mondtak a farsangnak. Némely vidámkedvű varságiak húshagyó kedden délután maszkurának, például lámpacsöveket áruló cigányasszonynak öltöztek, és úgy látogatták meg szomszédaikat. Ezzel együtt úgy látszik, hogy a húshagyó kedd Varságon csendesebben telt, mint a környező falvakban. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy a központi fő mulatságot, a fiatalok kultúrházi bálját nem húshagyó kedden, hanem vasárBálint Venczel varsági vízimalmára bővebben: VERES Péter - ZEPECZANER Jenő 1998. 560.