Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
VI. AZ EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe időjósló napnak számított. Varságon is mondogatták, hogy ha ezen a napon a medve kijött a barlangjából, és meglátta a saját árnyékát, vagyis ha sütött a nap, visszabújt a barlangjába, mert tudta: sokára kezdődik még a tavasz. A gyertyaszentelői napsütés és a tél hosszúságának összefüggésérre utaltak a varságiak által gyakran mondogatott téli időjósló szövegek: Ha fémlik Gyertyaszentelő, az izéket 250 szedd elő, vagy: ha Gyertyaszentelő napján „ megcseppen az esterhély, hosszú lesz a tél ". Balázs-nap (február 3.) A varságiak Balázs napját ünnepnek tartották. Nem szőttek, nem fontak, erdőbe sem jártak, ünnepeltek. Akik féltek a torokgyík betegségtől és más torok-bajoktól, azok a reggeli kicsi misére mentek, mert a XX. század közepén a kicsi mise keretében végezte a pap a balázsolást. Az emberek szerre kimentek a templomi padsorokból az oltár felé. Letérdeltek a káncélus 251 elé. A pap bal kézzel álluk alá tartotta a két ágúvá font gyertyát,jobb kezével pedig áldást adott. Balázsoláskor a varságiak a következő sorrendben mentek ki az oltár elé: leányok, asszonyok, fiúk, férfiak. A Balázs-napi misén a pap legtöbbször Szent Balázsról prédikált. A XX. század utolsó évtizedeiben az egyház egy napon, az ünnepeket követő vasárnapon együtt tartotta meg a gyertyaszentelés és a balázsáldás szertartását. Dorottya-nap (február 6.) Az idősebb varságiak a XX. század végén is ismerték a következő mondást: Ha Dorottya szorítsa, Julianna tágítsa. Ez körülbelül azt jelenti, hogy ha Dorottya napján hideg van, Julianna napján (február 16) enyhébb idő lesz. Mátyás-nap (február 24.) Időjósló napnak számított. A varságiak különböző nyelvi formában fogalmazták meg Jégtörő Mátyással kapcsolatos tapasztalatukat. Például: „Mátyás, ha nem kap 252 jeget, akkor csinál, ha kap jeget, akkor tör". Rövidebben: „Mátyás, ha nem kap, rak, ha kap, tör". Mindezeket az idő keményedésének és lágyulásának jelzésére mondták. Egyesek azt is tudni vélték, hogy ha a vízfolyások jege Mátyás napra beszakad,^ tavasz lesz. A jó tavasz kifejezésen a korai tavaszt értették. 0 Vö.: UMTSZ. 2. 1125. - Az izék jelentése Varságon ebben a szövegösszefüggésben: „az állat elé tett széna maradéka". 1 A káncélus az áldoztató rács népi neve. A varsági áldoztató rácsot a II. Vatikáni Zsinat szellemében Venczel Lajos plébános (1975-1982) bontatta el. 2 A kap szó erdélyi jelentése: talál.
