Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

VI. AZ EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI

S^Z EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI ÁLLANDÓ IDŐPONTÚ TÉLI ÜNNEPEK ÉS JELES NAPOK András-nap (november 30.) A XX. század végén a varságiaknak András napjáról nem a vigasság jutott eszükbe, hanem a félelem. Azt tartották, András napján bőgnek a farkasok, vagyis párosodnak, üzekednek, ordítanak, „orgonálnak", előjönnek rejtekhelyükről a fenyvesekből, csordákba szerveződve becsődülnek a tanyák közé is. Az emberek este féltek járni-kelni a határban. Egyesek humorosan „Szent Andrási kollégák" kifejezéssel illeték a farkasokat. Advent (november 30- december 24.) Karácsony előtti böjti időszak. Vígasságok, lakodalmak, bálák, fonók tilalmi ideje. A XX. század végén Varságon, a település szétszórtságára való tekintettel, nem voltak a templomban hajnali misék, roráték. A távoli hegyi tanyákról nehezen botorkáltak volna el az emberek a templomhoz a hajnali sötétségben. A XX. század korábbi időszakaiban azonban akadt olyan varsági pap, aki mégiscsak mondott hajnali miséket. Madarász János plébános 1945 adventjén, a háború utáni nehéz időkben így panaszkodott: „ Gyertya és más világító eszközök hiánya miatt hajnali miséket nem tarthatunk"™ Ferencz József plébános 1969-ben megpróbálkozott a hajnali misék tartásával. Újítását írásban is megörökítette: „Bevezettem az évtizedek óta hiányzó Roráte-miséket. Az elszórtság és részben a szokatlanság miatt a résztvevők száma elég gyenge".

2 4 A XX. század végén az idősebb varságiak a hajdani hajnali miséket lóráté néven emlegették. VAPI. HD. 44. p. VAPI. HD. 54. p.