Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
II. EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG A VARSÁGI HEGYI TANYÁK TÁRSADALMÁBAN
- 1880 tájától a fából rakott, zsindelytetős varsági havasi iskolák világ zajától visszavonult tanítói nyilvánvalóan nem mélyen szántó tudományos ismereteket közvetítettek nehezen iskolába szoktatott hegyi növendékeiknek, hanem többek között imádságokra, egyházi énekekre, bibliai ismeretekre és valláserkölcsi tudnivalókra tanították őket. - Varság területén hosszú évtizedekig keverten egymás mellett éltek a farmtanyai állapot felé haladó állandóan lakott szórványtelepek és a nagy múltú, időszakosan használt oroszhegyi szállások. A havasokba költözött oroszhegyiek, akik lassan varságiaknak kezdték magukat nevezni, szinte naponta találkozhattak Oroszhegyen maradt, de havasi birtokokkal rendelkező falusfeleikkel. A szállásokat használó oroszhegyiek és a tanyalakó varságiak legtöbbször egymás közelében dolgoztak. Állandó munkakapcsolatban álltak egymással. Az állatokat teleltető oroszhegyi legények számtalan esetben varsági tanyai lányokhoz jártak vizitába. A havasi kaszálókon nyaranta szénát csináló oroszhegyi szállástartó családok fiataljai varsági tartózkodásuk idején nemcsak a hasonló módon gazdálkodó oroszhegyi famíliák fiataljaival találkoztak rendszeresen, hanem a varsági tanyákon nevelkedett gyerekekkel, legényekkel, leányokkal is. Gyakran előfordult, hogy tanyai és falubeli fiatalok összeházasodtak. -A főbb útvonaltól távol eső Oroszhegy falu sem nyújthatott lakóinak életmódban és műveltségben különösen kiemelkedő magasságokat a XIX. század második felében. A fenti okok és körülmények alapján feltételezhető, hogy a XIX. század utolsó harmadában nem tátongott óriási szakadék kulturális helyzet, műveltségi szint tekintetében Oroszhegy község faluban maradt és havasokba költözött lakosai között. Ha akadt némi különbség, az abból adódott, hogy a havasiak, az alföldi tanyák népéhez hasonlóan, hagyományőrzőbbnek bizonyultak. Tárgyak, szavak és tudás formájában az oroszhegyi székely kultúra olyan elemeit is kitartóan őrizték, amelyeket az új divatok hódításának jobban kitett falu lakói lassan feledésre ítéltek. A régi székely társadalmi rétegek és a tanyai rétegváltozások A XVIII-XIX. században Oroszhegy társadalma, a többi udvarhelyszéki székely falu társadalmához hasonlóan, egy feudális eredetű markáns tagoltságot mutatott. Eltek a faluban nobilisok (nemesek), primipilusok (lófők), pixidariusok (szabad székelyek), colonusok (jobbágyok). A XIX. század második felétől a feudális tagoltság csoporthatárai jelentősen halványultak, de ennek ellenére a helyi tudatban mégis fel-felvillantak. A XIX-XX. század fordulójára a faluban inkább a gazdasági, anyagi szempontú tagoltság vált jellemzővé, bár e mögött is gyakran a feudális eredetű rétegek és réteglehetőségek húzódtak meg. Ezzel szemben a Varságra kitelepült oroszhegyiek társadalmi tagoltságában eleve és teljes mértékben az anyagi szempontok játszották a döntő szerepet. Jelentőségét vesztette a hajdani, feudalizmus kofi társadalmi hovatartozás, a tilus. Pontosabban, valamiféle ködbevesző nyelvi emlékként jöttek elő néha a „nemes", a „lófö" és a hasonló kifejezések. A varsági havasok világában, a természetátalakítás harcaiban keveset ért a büszke primipilus múlt. Az emberi erények sorában első helyre került a kitartás, az ügyesség, a szorgalom. A
