Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

V. AZ EMBERI ÉLET FORDULÓINAK VALLÁSI VONATKOZÁSAI

kapcsolódott, hogy amilyen gyorsan megelevenedik a parázs, olyan gyorsan gyógyuljon meg a beteg gyerek. A cselekmény közben az asszonyok különféle szövegvariációkban mondogatták is a kívánságukat: Ez a szén amilyen hama megevelenedik, a jó Isten ezt a bubát adja jobban. A használt parazsat egyébként azért is a tűzbe dobták vissza, nehogy valaki féjárja. A csiporbeli vizet ugyancsak olyan helyre öntötték ki, ahol senki sem járhatott rajta, például a kerítéskarók, a kert cövekek tövébe, vagy az ajtó sarokvasára. A megigézett gyermek gyógyításának a vízvetés után, vagy attól függetlenül is alkalmazott módja volt, hogy az anya karjaiba tartva körbehordozta a szobában a csecsemőt, és mind a négy sarokban egyszer megnyalta a homlokát. A sarokban járva mondta: Szem megnézte, Szív megszerette, Boldogságos Szűz Mária gyógyítsa meg Robikát! Nemcsak csecsemővel, hanem nagyobbacska gyerekkel is előfordult, hogy megigézték. A nagyobb gyerekkel három kortyot itattak a vetett vízből, majd megmosogatták, megdörzsölték vele az arcát. Ha nem vetettek vizet, a beteg gyermeket templomból származó szenteltvízzel mosták meg a gyógyulás érdekében. A kiszabadulás - asszonyavatás A szülés után 40 napig, illetve hat hétig az anya a bibliai Mózes III. könyvének 12. versében megfogalmazott elvek alapján Varságon is, miként a magyar nyelvterület egészén és Európa legtöbb népénél, tisztátalannak számított. Tilalmak sokasága vonatkozott rá. Tisztátalanságából, illetve a tilalmak súlya alól az asszonyavatás során szabadult meg.

199 Valószínűleg ezért hívták Varságon is, miként sok székelyföldi faluban, az asszonyavatást kiszabadulásnak. A szülés után hat hétig, a kiszabadulásig Varságon az alábbi tilalmak vonatkoztak a gyerekágyas, vagy hathétbeli asszony-ra: - Nem köthette haját kontyba. Leeresztett és egyszer összekötött hajjal járt, amit kendővel fedett le. -Nem léphetett ki a saját udvarából, illetve nem léphetett más birtokra, mert ha megtette, elment a teje. Például az egyik emlékező asszony a XX. század közepén két héttel a szülése után úgy vihetett pacitát a szomszéd tanyában lakó komaasszonyának, hogy a komaasszony házánál élő vénasszony eléjött és apacitav'wö asszony telkének határán lévő kerítésnél átvehette a kosarat. - Egy sólyomkői fiatalasszony mesélte 2001-ben, hogy az 1990-es években, amikor szült, kiszabadulása előtt elindult a legközelebbi tanyaház felé. Egy nagy madár támadta meg. Addig csapdosott feléje nagy erőszakossággal, amíg imádkozva vissza nem szaladt a saját házába. -Nem kelhetett át patakon, mert víz elvitte a tejét. Mivel Varságon sok patak van, előfordult, hogy elkerülhetetlen volt a patakon való átkelés. Ilyenkor a hathétbeli asszonynak kenyérbe csomagolt sót kellett a patakba dobni, hogy ne menjen el a teje. -2001 elején mesélte egy fiatalasszony, hogy néhány évvel azelőtt, amikor az Az asszonyavatás szokásának történeti összefüggéseire lásd: BÁRTH Dániel 1999.