Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

II. EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG A VARSÁGI HEGYI TANYÁK TÁRSADALMÁBAN

^GYÉN ÉS KÖZÖSSÉG A VARSÁGI HEGYI TANYÁK TÁRSADALMÁBAN A család A varsági tanyai családokban a XX. század középső harmadában viszonylag sok gyermek nőtt fel. A négy-öt-hat gyermekes család egyáltalán nem számított ritkaságnak. 1927 januárjában Péter Imre varsági plébános felsőbb utasításra lélekösszeírást készített híveiről, amely táblázatos kimutatás és lajstrom az 1926. évi állapotot tükrözi.

3 A 281 varsági család, illetve az 1230 varsági római katolikus lakos adatait tartalmazó lélekösszeírás elemzésével a családnagyság tekintetében a következő következtetésekre juthattunk: Az 1 fős családtöredékek a családok 5,7%-át tették ki. A 16 magányosan élő személy a lakosság 1,3%-át jelentette. 144 család, a családok 51,2%-a tartozott a kis létszámú, 2-3-4 fős családok csoportjába. 444 fő élt kötelékükben, a varsági lakosság 36,1%-a. A nagy létszámú, 5-12 fős családok sorába 121 család, vagyis az összes családok 43,1%-a tartozott. Ezekben a népes háztartásokban 770 fő élt, Varság népének 62,6%-a. A családokban felnövekvő leányok viszonylag fiatalon férjhez mentek. Többségük varsági menyecske lett, de jutott belőlük az anyafaluba, Oroszhegyre és a Korondi hegy (Pálpataka, Fenyőkút) tanyáira is. A legények, miután megnősültek, rövid ideig szüleik bennvalóján, szüleik háztartásában éltek ifjú feleségeikkel együtt, de igyekeztek minél előbb kiválni az apai gazdaságból és a szüleik háztartásából. Örökség, vásárlás révén kisebb földdarabot szereztek, amelyen saját erejükből és építőkalákák segítségével tanyaházat, csűrt építettek. Földjüket a következő években igyekeztek vásárlásokkal nagyob3 VAPI. Plébániai iratok 1927. - közölte: BÁRTH János 2001/a. 233-239., elemezte ugyanő, ugyanott 112-113.