Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

I. VARSÁG, A HAVASI SZÉKELY TANYAKÖZSÉG

Egyházi önállósodás Az oroszhegyi havasok népének egyházi önállósodása 1880 és 1904 között zajlott le. Harangöntéssel kezdődött és a templom fölépítésével végződött. Legfontosabb állomásainak az alábbi események és cselekmények tekinthetők: a varsági harangláb felállítása, a sólyomkői harangláb megépítése, a varsági temető megnyitása, a nagykútpatakai temető kijelölése, a varsági önálló egyházszervezet létrehozása, a paplak felépítése, az első varsági pap letelepítése, a varsági templom fölépítése. (Mivel ez a könyv Varság népének vallási hagyományairól szól, az egyházi önállósodás folyamatának rövid bemutatását nem itt, e bevezető fejezetben, hanem témák szerint tagolva a Kultusz és közösségi hagyomány című IV. fejezetben végzem el.) Községi önállósodás Az oroszhegyi havasi tanyák önálló községgé szerveződésének gondolata már a XIX. század utolsó évtizedében fölmerült Udvarhely vármegye vezetőiben, akiknek szeme előtt valószínűleg az Alföldön ekkortájt már alakulgató tanyaközségek példája lebegett. A „Küküllőn túli" oroszhegyi tanyák önálló községgé formálódásának útján fontos állomásnak tekinthető a havasi tanyás terület önálló anyakönyvi kerületté nyilvánítása 1895-ben. Az oroszhegyi havasi tanyavilág önálló községgé nyilvánításának előkészítését 1906-ban végezték az illetékes hatóságok. Varság 1907. január 1-jei hatállyal vált közigazgatási értelemben önálló községgé. Az Oroszhegy község kötelékéből kivált új havasi tanyaközséget három évig Varságtisztásnak nevezték. A magyar királyi belügyminiszter 1909-ben változtatta meg a helység nevét Székelyvarságra. 1909 tavaszán György István viselte a varsági bírói címet. A községi jegyzőt Vass Jánosnak hívták. A jegyzői hivatalként, vagyis a közigazgatás első varsági hajlékaként is használt varsági jegyzői lakot 1909-ben építették fel a templom és a paplak között. Az 1910-es népszámlálás idején az újnak számító Székelyvarság község területe 13 503 kataszteri holdat tett ki. A hajdani 20 291 holdas Oroszhegyi határból Varság kiválása után 6768 hold maradt Oroszhegy község kötelékében. Oroszhegy osztatlan határában dominált a havasi erdő. A határ felosztása során a hatalmas erdőségek Varság község területére estek, bár még hosszú ideig az oroszhegyi közbirtokosság tulajdonában maradtak. Szóbeli hagyomány szerint 1926-ban osztották el a nagy oroszhegyi közbirtokosság birtokait a maradék oroszhegyi közbirtokosság és a létrejött varsági közbirtokosság között. Ezzel az osztozkodással és elválással fejeződött be teljesen Varság önállósodásának hosszú folyamata.