Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY

Megyebíró: Bakó Vendel Almegyebírák, „tízesenként": Tisztáson: Tótutcai Tifán Ignác Bagzosban: Márton Ferenc Forrásközött: Tamás D. Márton Sólyomkőn: Pál K. László Az egyháztanács rendes tagjai: Faludi Pál, György Péter alsó, Tamás Pál, Tifán Sz. Áron, Vass Gáspár, Pál Ferenc, Kovács Dénes idős, Józsa Dénes, Kovács Dénes ifjú, Tamás József, Dénes Mózes. Az egyháztanács póttagjai: Bálint Gáspár, Dénes Gáspár, Bálint Áron, Pál K. Albert, Pál K. Gáspár.

162 A második világháború után, 1946. május 26-án ismét megújult a varsági egyháztanács. A következő személyek lettek a tagjai: Megyebíró: Vass T. Ignác Egyháztanács: Márton Ferenc, Kovács Dénes ifj., Tamás D. Márton. Pál K. László, Kovács Dénes id., Vass Gáspár, Pál K. Gáspár, Bakó Vendel, Berkeczi B. János, Bálint P. Áron, Farkas Ágoston, Pál Ferenc, Fancsali Péter, Tifán Ignác, Borbély Ferenc, Illyés József. Póttagok: Tifán István, Balázs Márton, Vass Lázár, Tamás Gy. István, Dénes Márton.

163 A varsági egyháztanács kisebb-nagyobb rendszerességgel ülésezett. Legfontosabb témájának számított a kepekivetés és az egyházi épületek javíttatásának kérdése. Az ülésekről jegyzőkönyvet vezettek. 1902 és 1977 között két nagy méretű kötet telt meg az egyháztanácsi jegyzőkönyvekkel.

164 Az egyháztanács tagjai tavasztól őszig, nagy dologidőben, időnként elmulasztották, hogy megjelenjenek az üléseken. 1922. augusztus 19-én például az elnöklő Kovács Ferenc plébános bosszúsan állapította meg, hogy az egyháztanács hat tagja hiányzik és ki sem mentette magát. Az ülésről készített jegyzőkönyv a hat távolmaradót „igazolatlan mulasztó"-nak nevezte.

165 Hajdan az egyháztanács tagjainak sok tennivalója akadt a kepekivetés és a kepebeszedés körül. A megyebírónak és az almegyebíráknak az egyháztanács tagjai segítkeztek a termény kepe és a fakepe fizetésének szorgalmazásában, begyűjtésében. Ennek érdekében az egyháztanács tagjait lehetőleg úgy választották, hogy valamelyik határrészt képviseljék. Az volt az igazán jó egyháztanács, amelynek tagjai lakóhelyük tekintetében behálózták az egész varsági tanyás határt. A XX. század második felében a kepe megszűnésével az egyháztanács szerepe alászállt. Az egyháztanácsosok szervezőmunkájára elsősorban a nagy horderejű egyházi építkezések, épületrenoválások idején volt szükség a pénzbeli hozzájárulások és a közmunkák szorgalmazása érdekében. 162 VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 79. p. 163 VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 1946. május 26. - VAPI. HD. 45. p. 164 VAPI. Egyháztanácsi jkv. I. köt. (1902-1927). és II. köt. (1927-1977). 165 VAPI. Egyháztanácsi jkv. I. köt. (1902-1927). 349. p. 1922. augusztus 19.