Gyergyádesz László, ifj.: Félbeszakadt prófécia Lantos Ferenc zománcművészeti alkotásai 1967-1976 (Kecskemét, 2006)

FÉLBESZAKADT PRÓFÉCIA

a Pécsi Iparművészeti Stúdió alkotói [Ficzek Ferenc, Halász Károly, Kismá- nyoky Károly, Pinczehelyi Sándor, Szelényi Lajos, Szíjártó Kálmán] vettek benne rendszeresen részt 1973-ig. Ehhez a maghoz társult az egyes szimpóziumok alkalmával többek között Bak Imre, Bokros László, Fajó János, ifj. Koffán Károly (képek a 13., 19., 23. és 27. oldalon]. A szellemi irányító, példaadó egyértelműen Lantos Ferenc volt. Bonyhád általa, tanítványai és meghívottjai révén 1970 táján egyszerre van kapcsolatban az aktuális nemzetközi geometrikus törekvésekkel, továbbá egy még akkor is korszerűnek tűnő, s így bátran felvállalható hagyománnyal, a húszas évek (közép-jeurópai avantgárd művészetének absztrakt, kísérletezős vonalával (lásd pl. Moholy-Nagy László 1922-es telefonképeit5). Ritka, sőt egyedüli pillanat volt ez a fajta progresszív irányultság kortárs zománcművészetünkben. Bár a Lantos-féle elvek, tanulságok deklaráltan még megjelentek 1975-1977 között a kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep első három évének építészeti programjaiban9 10 11, sőt mint láttuk, maga a művész is alkotott ott egyszer, mégis éppen Kecskemét volt az, mindenekelőtt Kátai Mihály művészeti vezető nagy hatásának köszönhetően, amelyik egy teljesen másik irányba terelte a kortárs magyar zománcművészet történetét." De a stíluson, az irányultságon túl jóval nagyobb jelentősége volt a gyakorlatban, hogy éppen Bonyhádon veti fel Erdélyi Zoltán építész, némiképp utópisztikus módon, hogy a zománcburkolatot tekintsék úgy, mint a könnyűszerkezetes építésmód egyik lehetséges szerkezeti és esztétikai eleme. S amint azt már láthattuk a zománcfrízek esetében, Lantos Ferenc komolyan vette ezt a kihívást.

9. Lásd róla: Passuth Krisztina: Moholy-Nagy. Corvina Kiadó, Bp., 1982. pp. 33-34., 69-70. kép

10. Kátai Mihály 1975-ben Kecskeméten kiindulópontként azt az irányt nevezi meg, „amelyet Lantos Ferenc murális tűzzománcai és Csete György épületornamentikái követnek." Ezsiás Erzsébet: Tűzzománc alkotótelep és szimpozion. Születő alkotóműhelyek Kecskeméten. Beszélgetés Kátai Mihállyal, a vállalkozás művészeti vezetőjével. In: Művészet, 1975/6. p. 5. Lásd még róla: Pap Gábor: A Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep első három éve. In: Művészet '77. A Művészet című folyóirat évkönyve. Főszerk.: Rideg Gábor. Budapest, 1978. pp. 20-25.

11. Lásd róla pl.: ifj. Gyergyádesz László: Kortárs zománcművészetünkről. In: Tűzzománcművészek Magyar Társasága. 2000. évi katalógus. Szerk.: Morvay László. Budapest, 2000; ifj. Gyergyádesz László: Kortárs magyar zománcművészet - Ungarische Emailkunst der Gegenwart - L'Emaillerie hongroise contemporaine. Tanulmánykatalógus. Kecskeméti Képtár, Kecskemét, 1998 (további szakirodalommal)

12