Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Az életmód néhány meghatározó elemének történeti–néprajzi képe
Kankó Posztóból készült rövid szűr. A XVIII. században sokszor emlegették, a XIX. század első felében már ritkább lehetett. 1779-ben felsorolták Hegedűs Pál keceli gulyásszámadó járandóságai között. 1787-ben több béreslegény évi bérében szerepelt a „kankó". Nadrág 1775-ben egy gyanús férfi perében, 1787-ben Benyada András béres, 1790-ben a falusi harangozó, 1823-ban pedig a községi kocsis bérében, 1824- ben egy hagyatékban szerepelt. Az akasztói görög boltos 1737. évi fentebb idézett leltárában a „Fehér Aba nadrág" kifejezés olvasható. A XVIII. századból emlegetett keceli nadrágok valószínűleg ilyen fehér abaposztóból készültek és elsősorban téli munkára valók voltak. A XIX. század közepe táján emlegetett nadrágok már értékes kék posztóból készültek, az országszerte terjedő divatnak megfelelően. Mándli A Magyar Néprajzi Lexikon „mándli" címszava kategorikusan kijelenti, hogy a mándli „férfi posztóujjas". A címszó melletti kép üldögélő Nógrád megyei férfialakja kabátszerű ujjas ruhadarabot visel. E sorok írója számára meglepetés volt ez a címszó, mivel Dél-Alföldön honos ősei, különösen anyai nagyapja nyelvében a mándli mindig kabát alatt hordott ujjatlan ruhadarabot, vagyis mellényt jelentett. A szerző maga is így használta gyerekkorában a szót, amikor észak-bácskai tanyasi környezetben élt. Mindez azért került szóba egy keceli tanulmányban, és a szerző azért kezdte nyomozni a mándli históriáját, mert a nyelvhasználatával ható nagyapa a Kecellel szomszédos halasi Debeák pusztán nevelkedett, és a szintén Kecel- lel határos Illancsban élte le az életét. Kétségeinkben megerősített Bálint Sándor szegedi szótára, amelyben a mándli szintén mellényt jelent. Csak a feljegyzett „kismándli" nyelvi alak figyelmeztet arra, hogy valaha volt nagymándli is, ami talán ujjas ruhát jelentett. A XIX. század első feléből származó Kecellel kapcsolatos iratokban viszonylag gyakran szerepelt a mándli szó. Az esetek nagyobb százalékában valószínűleg ujjatlan mellényt, kisebb százalékban ujjas kabátfélét jelentett. 1824-ben egy hagyatéki leltárban már „avítt újas mándlit" emlegettek. 1828- ban egy perben több keceli legény is vallotta, hogy Halason járván „mándlit" vett magának. 1841-ben veszekedés során az egyik legény „mánd- lijának elejét" elrepítették. 1846-ban a keceli szőlőcsősz egy szőlőtolvajtól „kis mándlit" vett el zálogba. 1850-ben, amikor Szűts Kovács Pálné megfo151
