Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
A keceliek élettere
Egy 1424. évi oklevél tanúsága szerint Kecel falu a középkorban egy észak-déli irányban hosszan elnyúló utcából, pontosabban két házsorból állt. Az egyik házsorban említették a templomot. Ez a középen kiszélesedő, a végei felé pedig összeszűkülő hosszú utca képezte az újkori Kecel alapját is. Az enyhe ívben kanyarodó hosszú utca két házsora között lapos, vizenyős térség húzódott, amely vizes esztendőkben nyíltvizű hosszú tóként élt. A keskeny tó két partján települtek 1734-ben Kecel első foglalói. A Kecel tengelyét alkotó, középen térré szélesedő hosszú utca emlékeztet arra az utcaformára, amelyet a településtudomány magyar szóval orsós utcának, piacutcának, német szóval Angernak emleget. A térré szélesedő főutcán a két házsor között, illetve a közbeeső vízállás mellett haladt el az az út, amely északi irányban Akasztóra, déli irányban Halasra vezetett. Délen a halasi útba torkollott a széles Jankováczi utca, amely a Jankováczra vezető útban folytatódott. 1762-ben Kecelnek valószínűleg négy utcája volt. Az ekkor készült lélekösszeírás ugyanis utcák szerint sorolta fel a családfőket, és az összeírók négy utca nevét örökítették meg. Ezek természetesen nem XIX. századi értelemben vett „hivatalos" utcanevek voltak, hanem a nép által használt, természetes névadással keletkezett földrajzi nevek. A négy emlegetett utcanév: „Templom ucca", „Harmadik sor", „Jankováczi ucca", „Nemes ucca". A Templom utca nyilvánvalóan a térré szélesedő hosszú főutca volt, amelyet más források, főleg a XIX. század első felében, gyakran emlegettek „Nagyutca"-ként. Ez a megnevezés talán a kalocsai Nagy utca analógiájára vert gyökeret. A Templom utca vagy Nagy utca két házsora a köztük lévő nagy távolság miatt szinte függetlenedett egymástól a köztudatban. Ezért érthető, hogy a velük párhuzamosan futó utcát, a mai Thököly utcát Harmadik sornak nevezték a keceliek. A Harmadik sor helymegjelölést a XX. században is használták. A nagy utca déli végébe torkolló széles Jankováczi utca a Jankovácz felé vezető út irányát jelzi. Nemes utcának valószínűleg azt az utcát nevezték, amely a mai tanácsházánál keresztezte a Nagy utcát. A Nagy utca két házsora, a Harmadik sor, a Jankováczi utca és a Nemes utca együttese képezte tehát Kecel településének legrégibb rétegét. A XVIII. század közepén e négy utca szalagtelkein álltak a keceli jobbágyok lakóházai. A legtöbb keceli gazdának azonban két beltelke volt. Egy lakótelke a négy utca valamelyikében, valamint egy szálláskertje a falu szélén fekvő szálláskertek egyik csoportjában. A XVIII. század közepe és a XIX. század közepe közötti évszázadban két nagy változás következett be Kecel településtörténetében: a Burgundia nevű falurész megszületése és a fehérhomoki utcasorok megépülése. Egyik terület beépülésének időpontját sem ismerjük, csupán következtetni tudunk e településfejlődési változások körülményeire és idejére. Valószínű, hogy a 84
