Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)

Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei

Majland (Milánó) tájékán született. Az 1840-es években többször hajtogatta, hogy haza akar utazni, mert szülőföldjén örökség vár rá.18

Továbbálló keceliek

A Kecelen letelepedett új lakosok egy jelentős része nem állt meg tartósan Kecelen, hanem tovább hullámzott a XVIII. századi észak-déli népmozgás nagy áradatában. Ez a XVIII. századi népességi viszonyok ismeretében természetes és gyakori magatartásnak mondható. Ebben az időben a telepített helyek lakosai, ha nem tetszett nekik az új hely, vagy ha ott néhány év múlva romlottak a viszonyok, egyszerűen továbbálltak. Az úrbéri viszonyok bemutatása során láthatjuk, hogy Kecel népe is egyre nehezebb életviszonyok közé került az 1750-es, 1760-as években. 1757-ből ismerjük a keceli bírák egyik panaszlevelét, amelyben figyelmeztették az érseket, hogy ha panaszaik nem nyernek orvoslást, sokan elmennek a faluból: „Sokan minden bizonnyal készülnek, sokan el is mentek, sokan mintegy útba vannak immár más külső helységekre örökre el menni."19

Valószínűleg sok keceli kelt útra, hogy a szomszédos Vadkerten telepedjen le, amikor oda az Orczyak a németek mellé magyar telepeseket is hívni kezdtek. A vadkerti lakosok 1767. évi kimutatása szerint Kecelről költözött Vadkertre: Komóczi András, Csernák György, Sepecz János, Farkas István, Horváth János. Közülük Horváth János 1773-ban egy vadkerti verekedési perbe is belekeveredett, ahol a tanúk „Keczeli Horváth János"- ként emlegették, hogy megkülönböztessék az ugyancsak vadkerti „Kecskeméti Horváth János"-tói.

Úriszéki perek és határperek elszórt adataiból tudjuk, hogy Kecelről költözött Mélykútra Darabos László, Misák János, Laukó Ferenc. Styevó György, aki egyik első megszállója volt Kecelnek, 1757 táján Vaskútra távozott. Valószínűleg több család elköltözött Jankováczra. A XVIII. században vándoroltak keceliek a távolabbi Bácskába is. A Tiszai Korona Kerület helységeinek 1797., 1807. évi bérmálási jegyzéke szerint Adán, Becsén, Moholon, Szenttamáson és Zentán éltek keceli származásúak.20 Jutott a keceliekből a bácskai Doroszlóra is.21

'8 KKL. Úr. ir. Kecel. 1843/16.

i’ KÉL. II. Úr. ir. 1757.

2° GYETVAI Péter 1979. 361., 366., 382., 390., 399.

21 BÁRTH János 1981.

34