Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)

Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei

gatva gazdálkodtanak..(Haszilló Anna és Haszilló Marina 1827. december 14-én kelt és a vármegyéhez címzett leveléből. XXVI.)

„Öreg Haszilló György Tót országrul jővén le négy lovon, kocsin ... Keczelen szép szöllőt ültetvén, ez után szerezte vagyonát." (Rózsa J. vallomása. 1828. XVIII.)

„Jól esmérte öreg Haszilló Györgyöt és annak Katalin nevű feleségét, mivel Keczelre lett költözködésekor legelőször is a Tanú édes Attya háza előtt állott meg Kotsijával és abban fogott 4 lovával, Napával és egy gyermekével, kikkel Haszilló György a Tanú édes Attya házánál azon első éjszaka meg hált ... másnap reggel a Bíróhoz ment lakhelyet kérni, a hol elől mutatván levelét tsak ugyan ház hely is adódott néki a Tanú attya házának második szomszédságában, mely funduson egy gunyhót tsinált Haszilló György. Később pedig a háza építésén, mint 14 esztendős gyermek dolgozott is ... utóbb pedig a Tanú Haszilló György-nek veje lett ... Tudja, hogy öreg Haszilló Györgynek 4 lova, kotsija volt, azt is jól tudja, hogy akkoron 300 arany és ezüst forintjai valónak, mivel a ház fundussan először fölállított Guny- hójába, amidőn feleségével egy pokróczon olvasta volna, látta a Tanú, és mondván, Kata néni, de sok pénze van kenteknek! - felelvén, van bizon, mert egy pap bátyám hagyott nékem 300 forintokat." (Styevó Imre, 88 éves keceli házas zsellér vallomása 1828-ból. XVII.)

A vallomásokból láthatjuk, hogy Haszilló György, sok sorstársával ellentétben nem vaktában bolyongott új lakhelyet keresve a Kárpátmedencében, hanem tudatosan indult el a nagyon távoli Kecelre, hogy ott új életet kezdjen. Ez a lépés a telepítés kezdete után 15-20 évvel már nem szervezett reklámpropaganda hatására történt, hanem egyénileg szerzett információk eredményeként. Honnan szerezhette értesülését a keceli vonzó életlehetőségekről? Elsősorban a Kecelre költözött rokonaitól, ismerőseitől, illetve olyan személyektől, akik ismerősei közül tartósan vagy átmenetileg megfordultak Kecelen vagy környékén. Sajnos Akasztó korai népesedéstörténetét nem ismerjük. Azt sem lehet eldönteni, hogy a korai akasztói anyakönyvekben ki akasztói és ki a keceli, de tényként érdemes megemlíteni, hogy 1735. október 30-án Akasztón egy házasságkötésnél tanúként bejegyezték „Hasidió Mathias"-t. Bizonyítékok híján némi fantáziával gyaníthatjuk, hogy Haszilló György valamelyik rokonáról lehetett szó, aki tartósan vagy esetleg csak idénymunkát végezve tartózkodott a környéken.

Az idézett vallomásokban arra is érdemes figyelnünk, hogy Haszilló György, amikor megérkezett, éppen Styevó Imre apjának házához kopogtatott be, és első éjszaka ott is aludt. Két jellegzetes szlovák nevű emberről van szó, akik valószínűleg ismerték egymást. Feltehetőleg egy vidékről származtak. így Haszilló György származáshelyének ismeretében valószínűsíthetjük, hogy a Styevók egyik ága is Nyitra tájékáról került Kecelre. Feltehetőleg ők is informálhatták otthon maradt ismerősüket a keceli viszonyokról, és sikeresen felkeltették érdeklődését az új falu iránt. Azért

21