Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)

Utószó

elemeznünk ... kellene. Az eredményekre, a hasznosítandó tanulságokra való hangsúlyos rámutatás annak idején elkezdődött, hisz a kötet egészétől függetlenített Bárth-opust, mint reménybeli kandidátusi értekezést egy, az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékén megszervezett munkahelyi vitán alaposan értékeltük. Azóta azonban mindjobban kezd elfelejtődni ... e műnek a korszakos jelentősége; a gyér számú hivatkozásból következtetve korántsem lett a történeti-néprajzi falufeldogozások etalonjává. Ahogy a kötet-egész kollektív vállalkozásként megoldott falumonográfiának az etalonja lehetett volna, ám megmaradt »egyszer volt, hol nem volt« csodálni való kísérletnek."

A keceli monográfia újra-kiadása anyagi és módszertani okok miatt valószínűtlen. A benne foglalt történeti-néprajzi tanulmányom önálló könyvként való megjelentetése ugyancsak sok nehézségbe ütközne. Ellenben az adatainak felhasználásával és „modellesítésével" létrejött, jóval rövidebb 1984. évi kandidátusi disszertációm kiadása nem megoldhatatlan. Szilágyi Miklós fentebb idézett sorai értelmében némi időszerűsége is van. A téma effajta, Kecelt Duna-Tisza közi modellként szerepeltető, rövidített, summázó megfogalmazásának húszévi pihentetés után a jelen közzététel az első kiadása.

2004 tavaszán, a disszertáció megírásának huszadik évfordulóján alaposan áttekintettem a megsárgult, gépelt kéziratot, és elhatároztam kiadását. Hosszas latolgatás után a változatlan szövegű kiadás mellett döntöttem. Az irodalmat és a hivatkozásokat sem bővítettem az elmúlt húsz esztendő eredményeivel, új adataival.

2004-ben megtörtént a szöveg számítógépbe írása, korrigálása, szerkesztése, tördelése. A könyv nyomdai kivitelezése túllépett a 20 éves jubileum esztendején, mivel 2005-re maradt.

Ajánlom könyvemet azoknak a fiatal kutatóknak, akiknek koruknál fogva valószínűleg nincs keceli monográfiájuk, de foglalkoztatják őket a történeti források néprajzi szemléletű felhasználásának módszertani kérdései; más szavakkal szólva: érdeklődnek a néprajzban megjelenő történetiség kimunkálásának, illetve a „történeti népismeret" megvalósításának útjaimódjai iránt.

Kecskemét, 2005. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén.

177