Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
Lakra Pest megyén kívül legtöbben Nógrádból jöttek. Összesen 5 családfő. Esztergom, Nyitra és Hont megyéből 2-2, Bars, Győr, Liptó és Trencsén megyéből pedig 1-1 családfő érkezett. Láthatjuk tehát, hogy Miske és Lak népességének többsége a Pest-Vác- Hatvan-Jászberény-Cegléd-Ócsa-Pest vonallal határolható területről került ki. Az innen származókhoz hozzácsapódtak a magyar nyelvhatártáji Nóg- rád, Bars, Hont, Komárom, Esztergom, Pozsony és Nyitra megyéből érkezettek, valamint a még távolabbiak és a külföldiek. A két falu alapnépessége között tehát nyelvi és nemzetiségi szempontból kezdetben a későbbinél kevesebb különbség lehetett. Valószínűleg a magyaroknak sem volt idegen a szlovák nyelv ismerete, illetve a szlováknak tekinthető személyek többsége is tudhatott magyarul. A későbbi fejlődés úgy hozta, hogy Lak egyértelműen magyar, Miske pedig, legalábbis a hivatalok és a köztudat számára, szlovák falu lett. A szlovákká fejlődést a sok magyar családnév ellenére elősegítette, hogy valószínűleg túlsúlyba került a szlovák elem, és a közösség hangadói, domináns személyiségei az önmagukat szlováknak tekinthetők köréből kerültek ki. Lakkal ellentétben, miként láttuk, Miskén előfordult néhány árvái, túróczi, lengyelországi és sziléziai családfő is, akik a magyarság rovására a szláv elem súlyát növelték. Azért foglalkoztunk részletesebben Miske és Géderlak újranépesedésé- nek kérdésével, mivel kutatásaink alapján úgy látjuk, hogy a XVIII. századi kalocsai uradalmon belül népesedéstörténeti szempontból Kecel rokona az említett két falunak. Elsősorban azáltal, hogy az áttételes és szórványos adatok szerint Kecel alapnépessége is azokról a területekről került ki, ahonnan Miske és Lak népe, tehát Pest megye fentebb már többször körülhatárolt felső részéből, valamint északi, magyar nyelvhatártáji vármegyékből. Másrészt, épp a rokoni kapcsolatok révén a XVIII. században jelentős népi érintkezés volt a három falu között. Kecel alapításakor Miskéről is költöztek lakosok Kecelre. Miként majd az alábbiakban látjuk, tudunk lakiak Kecelre költözéséről is. Az utóbbi költözködés emlékét máig őrzi Kecelen a Laki családnév. A korai időkben sok példát látunk a három falu népének összeházasodására. E házasságokat elősegítették a közös származáshelyekre visszanyúló rokoni kapcsolatok. Azt mondhatjuk, hogy Kecel az 1718-ban települt Miske és az 1719-ben települt Géderlak kisöccseként jött létre 1734-ben. A kalocsai uradalom határain kívül a környéken hasonló eredetű népessége lehetett még Akasztónak, amelyről azonban keveset tudunk. A Felső-Pest megyei területekről jutott népesség a Kecellel szomszédos Kiskőrösre, Vadkertre és talán a délebbi Jankováczra és Mélykútra is. Miként az említett környező helységek legtöbbjére, Kecelre is került szlovák népesség a telepítéskor és később is. Családnevekben ma is látjuk ennek nyomát. E tájon azonban csak a katolikus Miske és az evangélikus Kiskőrös lett szlovák nemzetiségű település. A többi falu, így Kecel is 17
