Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Az életmód néhány meghatározó elemének történeti–néprajzi képe
Szentkép, kereszt A legtöbb keceli inventáriumban összeírtak szentképeket és fali kereszteket. Előfordult „üveg kép", „tükrös kép", „papiros kép", üvegezett papírkép, „aranyozott" kép stb. A tükrös képet az Onódi család perében emlegették 1841-ben: „öt tükrös, öt üveges képeket 6 Ft". A többi képfajta gyakrinak számított. Néha csak összesített számadatukat jegyezték fel. Az 1823. évi Rátz- féle és az 1840. évi Antóni-féle inventáriumokban feljegyezték azt is, hogy mit ábrázoltak a szobák falán levő képek. Alábbiakban idézünk a korabeli megfogalmazásokból: „Szűz Mária képe üveg alatt", „Szűz Mária képe üveg nélkül, nagyobb", „Szent Antal képe üveg nélkül", „6 apró képetskék üveg alatt", „Crucifixus kép üveg nélkül", (Az utóbbi valószínűleg a keresztre feszített Jézust ábrázolta.) (Rátz 1823). Antóni Pál házában a három legértékesebb, legnagyobb kép az „úr vacsoráját", Szent Ilonát és Szent Flóriánt ábrázolta (1840). 1823-ban a féltelkes Vantsura Mihály házában összesen 35 különböző fali szentképet írtak össze. A keresztek általában fából készültek. Jellemző a Rátz-féle inventárium (1823) megfogalmazása: „Lágyfábul készült fekete köröszt”. Világítóeszközök A XVIII. századi keceli házakban valószínűleg kezdetleges zsírmécsekkel és gyertyákkal világítottak. Ezzel magyarázható, hogy a XIX. század első felében készült hagyatéki leltárakban alig vettek számba világítóeszközt. Az összeírók Antóni Pál sok limlomot tartalmazó hátsó szobájában találtak egy lámpást (1840), amelyről nem tudjuk, hogy milyen volt. Antóni Pál első szobájában egy, Rátz Andráséban két réz gyertyatartó volt. 1843-ban Babanyecz Ferenc többek között egy „bádog gyertyatartót" is adományozott unokaöccsének. A világítással függ össze a Rátz András házánál talált „cserép gyertya mártó". Néhány különleges rendeltetésű vagy ritka tárgy Köpő láda: (Rátz András és Antóni Pál házában 1823, 1840). Pecsétnyomó: (2 db volt Antóni Pál házában). Pipa: (3 db-ot írtak össze Rátz András hagyatékában). Pisztoly: „egy pár" volt Rátz András házában (1823). Óra: „Falon álló óra pléhbül” (1823 - Rátz A.), „Falon függő aczél óra" (1840 - Antóni.). Szenteltvíztartó: valószínűleg fazekasok készítették cserépből, és a bejárati ajtó közelében, a falon függött (1823). Firhang: „firhang, vassal", „zöld posztó firhang vassal". Csak a gazdag Antóni Pál szobájában fordult elő 1840- ben, 3 db volt belőle. 141
