Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

lényegesen nem gátolta az Úz-völgyi tanyai népességet abban, hogy társas életét aktívan gyakorolja, és kölcsönös látogatásaival társadalmi kapcso­lathálóját tovább szövögesse. Télen a családi látogatásokat, ha távol lakó rokont, ha messzi „patak­ban" élő komát vettek célba, általában lóvontatású, könnyű kocsiszánnaA bonyolították le. A szán a XXI. század elején is a legfontosabb téli közle­kedési eszköznek számít. A fiatalok, ha havas időben messze fekvő tanyákra kellett eljutniok, síekkel, vagyis házi készítésű sítalpakon is jártak. Előfor­dult, hogy a távoli tanyák között lóvontatású, háromszög alakú, deszka hóekével túrtak utat a hóban. A közelebb fekvő házakhoz lapáttal is elértek az úthányó fiatalok. Sokszor úgy keletkezett téli út a tanyák között, hogy az emberek tapodták a havat, és a sok járkálással utat teremtettek. Taposással formálódtak téli gyalogutak a szomszédos települések felé is. Gyürkén például az 1960-as években még viszonylag sokan laktak. A gyürkeiek élénk kapcsolatokat tartottak az egerszékiekkel, de másik irányban a kóstele­kiekkel is. Akkortájt sok fiatal lakott a tanyákon, akik nem csak nyáron, hanem télen is jártak-keltek. Egy visszaemlékező megfogalmazása szerint, akármilyen nagy hó esett, az emberek egy-két nap alatt „taposással ösvényt csináltak" Egerszék és Gyürke, illetve Gyürke és Kóstelek között. Kalákák és más munkakapcsolatok A termelő és a háztartási tevékenységben nagy szerepe volt és részben még a XXI. század elején is nagy szerepe van a különböző összesegítő munkáknak, a kalákáknak. Az Úz-völgyi tájon a XX. század második felében a következő kalákafajták voltak divatban: kaszálókaláka, takaró­kaláka, kapálókaláka, szapulókaláka. Közülük a XXI. század elején a szapulókaláka, a mosógépek gyors terjedése miatt visszaszorulóban van, kapálókaláka előfordul, kaszálókaláka és takarókaláka nélkül viszont alig van szénacsinálás. A szénatermés lekaszálásával és összegyűjtésével kapcso­latos összesítő munkák a harmadik évezred elején sem veszítettek jelentőségükből, szerepükből. A kaszálókaláka körülbelül 10 férfi közös szénakaszálását jelenti egyikük kaszálóján. A következő napokban is együtt kaszálnak valamelyik társuk kaszálóján, egy másik, vagy sokadik kalákában. Lassan sorra kerül az összes résztvevő kaszálója. A kaszálási szezon kezdetén az ún. első kaszás szól, üzen azoknak, akik várhatóan kalákabeliek lesznek, hogy jöjjenek, mert megkezdi a kaszálást. A következő napokban már nem kell hívni a résztvevőket, mert mindenki tudja, hogy melyik napon melyik kalákabeli kaszás kaszálóján állnak munkába. Ha valamelyik férfi nagyobb kaszálóval

Next

/
Oldalképek
Tartalom