Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

Az 1921 és 1944 közötti Úz-völgyi csángó vonatkozású csíkszent­györgyi keresztelések adatait tanulmányom 5. sz. függelékében adom közre. A csíkszentgyörgyi halotti anyakönyvben, különös módon, 1918 előtt nem található olyan bejegyzés, amely havasi csángó halottról és havasi temetésről tanúskodik. 1918. február 12-én Kovács Ferenc lelkész eltemette a február 10-én hagymáiban, vagyis tífuszban elhunyt Fodor Pétert, Fodor György és Gábor Ilona 16 éves fiát. A lakóhely rovatba az Aklosbérce havasa, a temetés helyének rovatába az Aklos bérce helynév került. Néprajzi közlésből tudjuk, hogy Fodor György az Aklosbércévcl érintkező Lesődben lakott és fiát a kertjében temette el. A temetési szertartást végző pap, néhány más esetben is, nem szimpatizált az ősi Lesőd helynévvel. Helyette az ércesebb hangzású, romantikusabb Aklosbérce kifejezést használta. 1925-től megszaporodtak az anyakönyvekben a csángó halottak adatai. Ezeket, mivel 1920 utániak, itt egyenként részletesen nem veszem számba. Tanulmányom 6. függelékeként közlök viszont egy listát arról, hogy 1925 és 1949 között lakóhely és egyben temetési hely gyanánt milyen Úz-völgyi helynevek kerültek a csíkszentgyörgyi egyházi halotti anyakönyv lapjaira. A helynevek előtt a halott nevét is szerepeltetem. Bizonyos esetekben, amikor a dolognak népesedéstörténeti jelentősége lehet, zárójelben feltüntetek néhány adatot a halottról. A házasultak anyakönyvébe 1907. január 29-én jegyezték be Gál András 23 éves csíkszentgyörgyi lakos és Farkas Katalin gyimesfelsőloki születésű 18 éves csíkszentgyörgyi lakos házasságkötését. A leány szüleit Farkas Jánosnak és Ambrus Teréziának hívták. Csíkszentgyörgyi lakosnak számítottak. Ez volt az első olyan házassági bejegyzés, amelynek legalább egyik főszereplője az Úz-völgyi csángók egyik korán érkezett családjából vétetett. A gyimesfelsőloki származású Farkas János és Ambrus Terézia az egerszéki Farkasok őseinek tekinthetők. Mivel a házassági anyakönyvi bejegyzésben csíkszentgyörgyi lakosoknak nevezték őket, feltételezhető, hogy 1907 elején már az Egerszék pataka völgyében laktak. Bizonyára nem régen települtek oda. Katalin leányuk falusi menyecske lett. A nevezetes csíkszentgyörgyi Gál nemzetség egyik sarja vette el. Hamarosan megöz­vegyült. Kapós fehérnép lehetett, mert 1910-ben már özvegyasszonyként újra férjhez ment Frank Ignác csíkszentgyörgyi lakoshoz. 1907-től 1928-ig a házasultak anyakönyvében nem találunk olyan bejegyzést, amely kapcsolatba hozható lenne az Úz-völgyi csángókkal. 1928. május 7-én a csíkbánkfalvi Vitos Lajos egerszéki csángó leányt vett feleségül, a gyimesközéploki születésű Tankó Teréziát, az Egerszék pataka és a Csinód pataka összefolyása táján, a későbbi egerszéki templom melletti mély völgyben lakó Tankó Fülöp és Albert Anna leányát. A menyasszony

Next

/
Oldalképek
Tartalom