Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL

A sertések ketrecszerü rekesztékét disznyópajtának, a tyúkok levegőben lógó ketrecét tyúkpajtának nevezik. Az odor különböző szélességű lehet, attól függően, hogy mennyi szénát akarnak benne tárolni. A viszonylag gyakori keskeny, 1-2 méter széles odor leginkább a sarjúszénának ad helyet. A kellemes illatú széna az odort időnként szükségfekhellyé is avathatta. Néhány szegény család nem tudott magának csűrt építeni. Előfordult, hogy fiatal párok vagy nem régen érkezett gyimesiek is kénytelenek voltak egy ideig nélkülözni a csűrt. Ok istállónak nevezett boronafalú épületet állítottak fel házuk közelében és abban tartották állataikat. Az efféle kezdetleges kicsi istálló idő múltával legtöbbször beépült a mégiscsak megszülető csűrbe. A sütő, a kemence A XXI. század elején valószínűleg minden csinódi és egerszéki tanya területén létezik udvari kemence. Ennek oka abban keresendő, hogy minden háziasszony rendszeresen süt kenyeret családja számára. A kemencék, deszka oldalfalakkal ellátott épületekben, vagy oldalfalak nélküli, oszlopokra helyezett, fészerszerü tetők alatt állnak az udvarban. A kemencét magába rejtő, legtöbbször féltetős deszkaépületet sütőnek hívják. Ha nyitott oldalú szín alatt áll a kemence, akkor csak kemencének emlegetik. A kemence legtöbbször félgömb, ritkábban félhenger alakú. Téglából, mégpedig cigányok által vetett cigánytéglából boltozzák. A félgömb alakú kemence hátsó része a hólyag, első része a szád. Nyílását a szádalóval fedik be. A tulajdonképpeni kemencét egy kb. 30 cm széles négyszögletes rámára helyezik, amely rétegesen téglából, üvegcserepekből készül. A ráma alatt négy fenyőfából fűrészelt csutak állhat. A sütőben, a kemence mellett mindig ott találhatók a kemencefutés és a kenyérsütés szerszámai: a bevető lapát, a kocsorba néven emlegetett szénvonó, a pemetegnek nevezett rúd, amelynek rongy van a végére kötve, hogy eltúrhassák, elseperhessék vele a hammat a kemence fenekéről a kenyér bevetése előtt. Kemencét nem tud mindenki építeni, viszont vannak néhányan a tanyavilágban, akik kiválóan értenek hozzá. Őket hívják el, ha új kemence építésére vagy a meglévő javítására van szükség. Jeles kemenceépítő hírében állt a XX. század második felében az Egerszék bűtején lakó Tankó János Péteré. A XXI. század elején jó építőnek tartják Tankó János Péteré egyik fiát, Tankó János Jánosét, a Csinód patakában lakó Koncsag Gábort és az Őrház patakában lakó Fodor Istvánt.