Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

személjek, úgy mint Szent Királyi lófő Benedek Máté és Szent Györgyi colonus Karatson György Kristine nevű heljen". A hajdani ítélet részlete: „...á szénát fizessék együtt a' Telelő személyek, a' Vágást pedig Karácson György tisztítsa ki úgy, ... hogy a birtokos lehessen contentus".

123 A szűkszavú megyeszéki határozatok tipikusan „féloldalas" példája az előbb idézett ítélet. Két dologról szól, és a két dolog közül csak az egyikről van szó a tényállást rögzítő részben. A kotormányi gazda szénakárának rögzítése, és a kárt okozó teleitetők elmarasztalásának kérése után valószínűleg elhangzott még egy vád, talán egy bérelt irtáskaszáló elhanyagolásáról. Ezt a vádat azonban az utókor történészének nagy bánatára a jegyző elfelejtette leírni. Az ítéletben viszont benne maradt a rá vonatkozó megjegyzés. Erre utal a valószínűleg irtás értelmű vágás szó, a hozzá kapcsolódó burkolt irtási utasítással. A fenti ügy egyik szereplője, Benedek Máté, aki az Egerszék patakától keletre eső Kristine területén teleltette állatait, valószínűleg nem Szentgyörgy megyéjében lakott, mivel szentkirályi lófőként mutatták be. Feltehetőleg bérelte a szentgyörgyi megyétől vagy egy szentgyörgyi magánembertől azt az irtáskaszálót, amelynek szálláshelyén teleltette állatait. „Bebíró" gazdaként lehetett valamiféle „joga" is Csíkszentgyörgy területén. Nem valószínű, hogy a szűkszavú megyeszéki bejegyzésből a helyes választ valaha is megtudjuk. Idegenek, vagyis nem Csíkszentgyörgy megyéjében lakó gazdák állatairól többször is szó esett a csíkszentgyörgyi megyeszéke havasokkal kapcsolatos határozataiban. Némely esetben az idegenek állatai legálisan, engedéllyel járták, vagy szerették volna járni a csíkszentgyörgyi megye havasait, más esetekben illegális állattartásról, rajtakapott pásztorlásról, elfogott idegen állatokról volt szó. 1829 őszén csekefalvi lófő személyek arra kérték Csíkszentgyörgy megyéjét, hogy engedje meg területén marháik és lovaik havasi őszölését: „... May napon, úgy mint 19-na 8-bris 1829 jelentik magukat Csekefalvi Nemes lófő Fodor Pál, odavaló lófő Bandi Péter, Bandi József és György István minnyájan nemes lófő személyek az iránt, ... hogy ... Nemes Szent György Megyéje Aklos nevezetű havasán(ak) egy részin, ha meg engedtetik a Nemes Megyétől, őszölés véget szarvas marháikkal és lovaikkal, a még az üdő engedi, oda mennének, mely kéréseket ...a Nemes Megye meghallgatván, meg engede a fent írtaknak és azon kívül azoknakis, akiket eö Kegyelmik a magok cziniboraságik közé befogadni akarnak... ".

m Figyelemre méltó, hogy a határozatban nem esett szó fizetségről. Úgy tűnik, mintha Csíkszentgyörgy megyéje atyafiságos jószomszédságból 123 CSISZEGYOPI. M. h. II. 112. p. 124 CSISZEGYOPI. M. h. II. 142. p.