Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM

Fontosabb patakok, völgyek az Úz vize mellett, a Felsö-Úz-völgyben: Baloldalt: Békás pataka, Szállás pataka, Várié pataka, Kicsi Lenes pataka, Nagy Lenes pataka (röviden: Lenes pataka), Gábri pataka, Egettvész pataka, Egerszék pataka. Jobboldalt: Görödszege pataka, Katirésze pataka, Őrház pataka, Aklosbérce pataka, Fazekasok pataka, Katorga pataka. A Felső-Úz-völgy patakjai közül legszámottevőbb a Heveder pataka és a Birde pataka összefolyásából keletkező Egerszék pataka, amelyet a következő csermelyek és patakok növelnek: Baloldalt: Vészdomb pataka, Vargyasok vize, Urusok pataka, Bába pataka, Kicsi-patak. Jobboldalt: Soósvápa pataka, Csinód pataka, Borok pataka. A Csinód pataka a Mélypatak, az Ügyvéd pataka és a Hosszúsorok pataka összefolyásából jön létre. Néhány patak neve hajdani csíkszentgyörgyi birtokló család nevét őrzi. Ilyen pl. a Vargyasok vize, az Urusok pataka, a Borok pataka elnevezés. Fontosabb patakok, völgyek az Úz vize mellett, az Alsó-Úz-völgyben: Baloldalt: Baglyod pataka, a beleömlő Leuj patakávaX, Sáros pataka, Bence pataka a beleömlö Duka patakával, Lófogó pataka, Hosszú pataka, Tölgyes pataka, Vágás pataka, Medvés pataka, Sétár pataka, Rác pataka, Sóvető pataka, Magyaros pataka a beleömlő Lápos patakával, Tábla pataka, Koporia pataka. Jobboldalt: Dránicás pataka, Jahoros pataka, Meggyes pataka, Baska pataka, Tölgyes pataka, Veresvíz pataka. Túlmutatna e tanulmány keretein annak a szövevényes képnek a bemutatása, hogy a Fiság menti falvak, elsősorban Csíkszentgyörgy, Bánkfalva, Csíkszentmárton, Csekefalva mikor, miként, milyen mértékben részesültek az Úz völgyéből. Megelégszünk itt annak a ténynek a rögzítésével, hogy a XX-XXI. század fordulóján az Alsó-Úz-völgy legfontosabb része Csíkszentmárton, a Felső-Úz-völgy nagy része pedig Csíkszentgyörgy község közigazgatási kötelékébe tartozik. Csíkszentgyörgy község részét képezi még az Úz vízgyűjtőjén kívül eső, de hozzá ezer szállal kapcsolódó Gyürke és Csobányos lakott területe. A romániai értelemben vett Csíkszentgyörgy „község" két vezérfaluja: Szentgyörgy és Bánkfalva úgy osztozik a Felsö-Úz-völgy ön, hogy Egerszék jobbára szentgyörgyi, Csinód pedig bánkfalvi területnek számít. Egyházi vonatkozásban is elkülönül az Úz erdélyi folyásának két szakasza. Az Alsó-Úz-völgy a csíkszentmártoni római katolikus plébánia felségterülete. A Felső-Úz-völgyben fekvő Egerszék és Csinód pedig a csíkszentgyörgyi egyház fíliája. A csíkszentgyörgyi pap dolga a fentebb említett Gyürke és Csobányos egyre fogyatkozó népének gondozása is. A fentebb bemutatott tágabb értelmű, az Uz pataka egész erdélyi vízgyűjtőjére kiterjedő Úz-völgy fogalom mellett, létezik egy szűkebb jelentésű, jobbára csak az Alsó-Úz-völgy Tölgyes nevű kiszélesedő völgy