Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT
hozzáfűzték: A szentgyörgyi sertéseknek jobboldalt, a bánkfalviaknak baloldalt lesz „megsütve" a lapockája. 133 Tanulságos, hogy 1829-ben miként osztották meg a szentgyörgyi és a bánkfalvi sereg között a „megye" makkos erdeit: „... Mai napon, úgy mint 14-ta 8-bris 1829 az Nemes Megye a ... Mákos Erdőköt egyenlő akaratból el osztván, mely szerint Szent György részére juta Csinód patakán fejül le Aklosig és be az Úz viziig, Bánkfalvának marada Csinód Amyékja fel Csinód patakáig, át Uz vizin, alol Lesőd erdeje és Katorga, mely határozással meg lévén elégedve mindenik falu, és ezen határozást a pásztorok is ... megtartatni köteleztetnek, egyik a másik határába ne mennyének". 134 A makkoltatás valószínűleg nem mindig érte el igazi célját. A bükkmakkon bizonyára nem mindig híztak meg a disznók. 1829. október 2-án, amikor külön választott sertéspásztort Szentgyörgy és Bánkfalva, a bánkfalvi határozatban utaltak a makkoltatás eredményességére, mint bérezési tényezőre. A bánkfalvi gazdák kilátásba helyezték, hogy ha a pásztorok jól végzik dolgukat és ennek eredményeként „szalonnának való sertéseket hizlalnak", megígért bérükre „prémiumot" kapnak: „... mostan Bánkfalva részéről pásztort fogadtunk, a ... makk ... áldásnak el használására, nevezetesen Pintyi Jánost fijával Jánossal, Buza Gábor úr colonussát, oly conditiokkal, hogy amidőn a termés használni lehető lészen, a földre le hulva, attól a naptol fogva ... karácsoni Szent Tamás napjáig, minden hétre egy sertésre pénz bér 1 krajczár, gabona 1 kupa, és ha az Isten segítségéből a pásztoraink annyira forgódnának, hogy Szalonnának való sertéseket hizlalnának, akkor a nemes faluis a bériket az érdem szerint bonificalni fogja, az hovais minden füstről, akik az közönséges falu vekturáját viszik, egy pár sertést szabad lészen leadni, és hogy minden sertésre fél font só aljántatott, aval együtt a fel gyűléskor beszedetetik" P 5 Egy bérbe adott havasi haszonvétel: a hamuzsírfőzés A havasi hamuzsírfőzés jogának bérbeadásáról főleg az 1810-es években születtek határozatok a „csíkszentgyörgyi megye" gyűlésein. Egy hamuzsírfőzési szerződés, mégpedig olyan, amelyet nem idegen vállalkozóval, hanem bánkfalvi lakossal kötöttek, már 1794-ben bekerült a megyeszéki határozatok jegyzőkönyvébe: „... Anno 1794 die 12-da X-bris Nemes Megyénk közönséges gyűlése alkalmatosságával jelentvén Csík Bánkfalvi Ferencz András primipilus maga és legalább ötöd magával, hogy az Nemes 133 CSISZEGYOPI. M. h. II. 138. p. 134 CSISZEGYOPI. M. h. II. 141. p. 135 CSISZEGYOPI. M. h. II. 140. p.
