Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

német vezényletü székely határőrszervezet igényeivel összefüggő divatos kifejezésekkel helyettesíteni. A diadalmasan hódító inspektor szó elérte a havasbírót is. 1804-ben a szentgyörgyiek két határ inspector-t választottak a havasbírói teendők elvégzésére. Az új módi és a hagyomány a megyeszéke jegyzőjét a havasbíró megnevezése tekintetében néha öszvérmegoldások alkalmazására sarkallta. 1795-ben például az egyik megyeszéki határozat szövegezője így fogalmazott: „...Csík Bánkfalvi András György mint határ vagyis havas bíró törvényesen megszólítván Szent Györgyi Bálint Józsefet, mint Szent György falva részén lévő havas Bírót"

91 Máskor, például 1810ben, előfordult, hogy a havasbírókat egyszerűen határbírómk titulálta a jegyző. Bárhogy is próbálták terjeszteni a hatóságok, hivatalos személyek az inspector-szerü megnevezéseket, a nép változatlanul havasbírónak hívta a havasbírót. Erre utal, hogy a kifejezés a XIX. század második felében is élt Csíkszentgyörgyön. Az 1870-es és az 1880-as években az egyháztanácsi és iskolaszéki jegyzőkönyveknek gyakori szereplője volt a havasbíró és a főhavasbíró. Az 1870-es évek második felében, így például 1876-ban és 1878-ban a csíkszentgyörgyi havasbíró tisztséget Márton Ferenc töltötte be. 1886-ban az egyháztanács a főhavasbíró-t bízta meg azzal, hogy szervezze meg az iskola ablakainak és fedelének javítását, valamint szerezze be a tanítóknak járó tűzifát.

98 A korai, vagyis a XVIII. sz. elejéről és közepéről származó megyeszéki határozatokban többször előfordult, hogy a csíkszentgyörgyi megye havasbíróit a határozatok latin bevezető formuláiban „Lesőd és Aklos havasbírái" gyanánt emlegették. 1725-ben, 1728-ban és 1733-ban például így fogalmaztak: „Causa levata in Szent György coram judicibus alpium vulgo Lesőd et Aklos".

99 1745. évi feljegyzés bevezető sora: „Ratio Domini Generosi Petri Tompos pro Anno 1745 Judicis Alpium vulgo Lesőd et Aklos".

100 Az efféle szóhasználat valószínűleg azzal a ténnyel függött össze, hogy a csíkszentgyörgyi megye legfontosabb, legértékesebb havasának Lesőd és Aklos számított. A megyeszéki határozatok feljegyzései között 1734. október 24-én megörökített a jegyző egy havasbíró-választást: „Mü Csík Szent György Megye lakosi Nemes Lófő és darabant személyek, midőn közönséges megye gyűlése alkalmatosságában foglalatoskodnánk, be esküttetvén Szent Györgyj Bálint György Úr, Szent György részérül való havas bírónak".

101 Sajnálatos, hogy a határozat következő sorai, amelyek a havasbíró kötelességeit és járandóságát taglalták, a papír elrongyolódása, elporlása miatt olvasha97 CSISZEGYOPI. M. h. II. 100. p. 98 CSISZEGYOPI. Egyháztanácsi és iskolaszéki jegyzőkönyv. (1869-1927) 26., 42., 44., 84. p. 99 CSISZEGYOPI. M. h. I. 67-68. p. 100 CSISZEGYOPI. M. h. I. 131. p. 101 CSISZEGYOPI. M. h. I. 68. p.