Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT
Ha valakit káromkodásért büntetett meg a megyeszéke, legtöbbször följegyezték, hogy hol történt a vétkes megnyilatkozás. Ezért kerülhetett káromkodással kapcsolatos határozatba a havasok emlegetése. 1760-ban pl. Sipos Ferenc bánkfalvi jobbágy „... nagy Boldog Asszony nap tájban a Csík Bánkfalvi havason azt merte mondani, hogy disznó teremtette". 93 1746. szeptember 7-én azzal vádolták bánkfalvi Antal Balázst, „... hogy ... az közeléb el múlt nyáron, a Bánkfalvi havason, Szallárd nevü heljben, bizonyos személyek hallatára, ördög adtával, ördög teremtettével, hunczut teremtettével, egyebekkel is szitkozódott, nem gondolván sem Isten sem haza törvényének tartásával". 94 1761-ben csíkszentgyörgyi Lacz József vádolta egyik falusfelét, amiért az „ ... a Csík Szent Györgyi havason harukáj ... nevű helyben ... Isten ő Szent Felsége ellen eb adtával káromkodott, azonkívül pediglen mások botránkozására a tarisznyáját lábravalóstol együtt a' bokájába le eresztette" 95 Az utóbbi két eset közös jellemzője, hogy „mások botránkozására", vagyis valószínűleg olyan munka idején történt a vétség, amikor sokan tartózkodtak a havasokban. A havasbíró A csíkszentgyörgyi megye birtokában lévő havasok használatának szervezését, felügyeletét a XVIII-XIX. században a megyetagok által választott havasbírók 96 végezték. Külön havasbírája volt Bánkfalvának és Szentgyörgynek. 1773-ban pl. Fülöp Tamás primipilus töltötte be a „Csík Szent Györgyi Havas Bíró" tisztséget. Ugyanakkor a „Csík Bánkfalvi Havas Bíró" feladatait Keresztes József primipilus látta el. Egyébként a Keresztes família több havasbírót is adott Bánkfalvának. 1744-ben Keresztes Kelemen, 1746-ban Keresztes Sigmond volt Bánkfalva „hűtős havas bírája". A „megye" két havasbírája közül az egyik, legalábbis a XIX. század első felében, és bizonyára a „megyebíró" - „főmegyebíró" mintájára, a főhavasbíró címet viselte. 1827-ben pl. egy megyeszéki határozat aláírói között, a „Bánkfalvi részről való" tisztségviselők oszlopában ott láthatjuk Fürtös Tamás főhavasbíró nevét. Fürtös Tamás 1829-ben is viselte a főhavasbíró tisztséget. A XIX. század elejétől más népi tisztségnevek „modernizálásához" hasonlóan a régi szép, patinás havasbíró megnevezést kezdték a 93 CSISZEGYOPI. M. h. II. 32. p. 94 CSISZEGYOPI. M. h. I. 89. p. 95 CSISZEGYOPI. M. h. II. 46. p. 96 A havasbíró kifejezés párhuzamai nehezen lelhetők föl a történeti és néprajzi irodalomban. Jellemző, hogy az EMSZT-ban, mint a havassal kapcsolatos kifejezések gazdag gyűjteményében sem található. EMSZT IV. (1984) 1231-1236. - A legközelebbi és egyben a legismertebb párhuzam a Negyedfélmegye havasának falvaiból idézhető: BALLÓ István 1899. 302. (Az adat 1586-ból származik.)
