Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

korai időszakában. A Lesőd név valószínűleg egyidős a székely letelepedéssel. Ha néprajzi adatgyűjtés címén idős csíkszentgyörgyi gazdákkal beszélgetünk, Lesődről szólva felcsillan a tekintetük. Elismerően szólnak falujuk nagymúltú havasi „szemefényéről": „Lesőd ... Szentgyörgy szép havasa. Egy falut lehetne telepíteni rá. " - nyilatkozott egy idős székely gazda 1999-ben. Az Uz mellékinél és az Egerszék tájinál kedvezőbb éghajlatú, gyümölcsérlelő Lesőd Kászon megyéje és Csíkszentgyörgy megyéje határvidékén magasodott, ezért többször támadt miatta határvita Nagykászon és Szentgyörgy között. 1711-ben, miként több mint egy évszázaddal előbb, Báthori Zsigmond fejedelemsége (1581-1602) idején is, a kászonszéki jegyzőkönyv szerint

84 békés egyezséggel végződött a vita: „A miképpen boldog emlékezetű néhai Báthori Sigmond fejedelem idejében per contractum megalkhattak volt Csíkszentgyörgy megyebeli uraimék és Kászon megyéjebeli uraimék Lesőd nevű hely felöl", a kászoniak elégedetlenségének okait megtárgyalva, orvosolva, ugyanúgy megalkudtak újra, hogy „mint jó szomszédok s atyafiak úgy éljenek egymással". LESŐD BÜKJE (1820) „... juta Bánk falvának Lesőd bükitől Uz viziig. " A Lesőd nevü terület egy része. LESŐD ERDEJE (1829) „... Lesőd erdeje és Katorga. " A Lesőd nevü terület egy része. LOVÁSZÓ(1806, 1864) „... határa Lovászófelöl. " Hegy és patak a Csobányos déli oldalán. MÉLY-PATAK (1806) Rossz szövegkörnyezetben Bolondossal és Lovászóval szerepel egy határozatban. ÓRIÁS (1864, PF. Gy.) „... van ... egy magos hegy, mely Óriásnak neveztetik, ... mivel nagyon magos és nehéz átjáratu, vagy pedig a disznó orjától vagy hátgerincétől. " Hegy a csíkszentgyörgyi havasok nyugati szélén. OROS-PATAK (1864, PF. M.) „ ... Oros patak fejéből... " Patak a Rugát tájékán. 84 Idézi: IMREH István - PATAKI József 1992. 123., 353.