Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

KÉPEK

BÁRTH JÁNOS néprajzkutató 1944. december 15-én született a bácskai Jánoshalma határában, az illancsi tanyavilágban. 1963-ban Kalocsán érettségizett. 1968-ban szerzett középiskolai történelemtanár és etnográfus diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ugyanez az egyetem avatta doktorrá 1970-ben. 1968-tól 1970-ig múzeológuskodott Kiskunhalason. 1970-től 1990-ig intézménnyé szervezte és igazgatta a kalocsai múzeumot. 1990-től, némi megszakítással, Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumainak igazgatója. Tanít a Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszékén. Fontosabb kutatási területei: településnéprajz, vallási néprajz, történeti néprajz, társadalomnéprajz, népesedéstörténet, agrártörténet, életmódtörténet. Önálló könyvként megjelent írásai: A kalocsai szállások településnéprajza (1975), Korai kalocsai hímzések (1978), Magyar népi építészet (1982), Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya (1996), Kalocsai kontraktusok (1997), A vigasztaló Napbaöltözött Asszony (2000), Varság, a székely tanyaközség (2001), Gyimesfelsőloki emléklapok... (2003) A szerkesztésében megjelent többszerzős könyvek: Kecel története és néprajza (1984), Dunatáji találkozás (1992), Dunáninnen - Tiszáninnen (1998), Tükörképek a Sugovicán (1997), Havasalja havasa (1998), Két víz között (1999), Ezer év a Duna-Tisza közén (2001), Kecskemét története 1849-ig (2002), Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (2003), Cumania 14., 15., 16., 17., 18., 19. (1997-2003)