Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM

szerint a szentgyörgyi Csedők közül egy kancellárius, egy tábornok és egy prépost is kikerült.

66 Úz Bence olyan havasi tájon élte regénybeli életét, amelynek közelében az alábbi falunevek és telepnevek fordultak elő: Szentmárton (szentmártoni doktor alakban), Fitód, Pottyond, Szentgyörgy {szentgyörgyi rész alakban), Kóstelek (kósteleki rész alakban), Csobányos (mint a csobányosi gyár telephelye).

67 Ezek a falvak, tízesek és egyéb telepek félkör alakban körbeveszik a Felső-Úz-völgyet. A regény egyik epizód történetében Úz Bence maga vallott arról, hogy hol tanyázik a havasban: „- Ha fel akar jelenteni a tekéntetes Úr, - mondta rekedten — a nevem Úz Bence, s ott lakom feljebb Csinód fejében az erdei szálláson. " 8 A Csinód feje helynév azt a határrészt jelöli, ahol az Egerszék patakába ömlő Csinód pataka ered. A Csinód hegyese és Csinód pataka helynévvel együtt a Csinód feje valóságos helynév a Felső-Úz-völgyi táj közepén. A Csinód előtagú helynév előfordulása a regényben, mint Úz Bence tartós tartózkodási helyére vonatkozó helymeghatározó elem, a fentebb említett többi adattal, körülménnyel együtt kétségtelenné teszi, hogy Nyírő József Úz Bence című regénye a XX. századi Csinód és Egerszék tájékán, Csíkszentgyörgy havasi határszélén játszódik. A regény annak a tájnak a hajdani, XX. század eleji világát tárja az olvasó elé, amely táj tanyásodásáról, népesedéstörténetéről, XX. századi népéletéről e szerény tanulmány a néprajz és a történeti néprajz eszközeivel, módszereivel kíván tudósítani. ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 38. NYÍRŐ József 1936. 5., 44., 90., 115., 219., 243. NYÍRŐ József 1936. 90.