Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM

A Felső-Úz-völgy Tágabb értelemben Felső-Úz-völgynek az Úz pataka forrásától az Eger szék szádjáig terjedő, mellékpatakokkal, sőt mellékpatakok mellékpatakaival bővült területét, más szóval az Úz pataka vízgyűjtőterületének legfelső, legnyugatibb szakaszát értjük. Szűkebb értelemben, miként helyenként tanulmányomban is olvasható, Felső-Úz-völgynek, a szórványtelepülésü, gyimesi csángó népességű Úz-táji patakvölgyek, Váné patakától Egerszék fejéig terjedő együttesét, Csinód és Egerszék területét értjük, amelyhez hozzászámítjuk a vízválasztókon túl fekvő Lesődöt és Gyürkét is. A Felső-Úz-völgyi tanyavilágot a XX. században gyimesi eredetű csángók teremtették meg. A Felső-Úz-völgy lakott, vagyis tanyákkal behálózott patakvölgyei: Úz mellyéke (A Váné pataka és az Egerszék szádja között több szakaszban), Váné pataka, Lenes pataka (Nagylenes), Gábri pataka, Katirésze pataka, Őrház pataka, Aklosbérce pataka, Egerszék pataka (több szakaszban), Csinód pataka. Tanyás terület még a Kászonnal határos, fennsík jellegű Lesőd, valamint az Egerszék „meghosszabbításának" számító Gyürke. Van néhány helynév a Felső-Úz-völgyben, amely nem patakra, nem patakvölgyre vonatkozik, de az általa jelölt területnek, mint kaszálókban, legelőkben bővelkedő, esetleg tanyáknak is helyet adó határrésznek nagy szerepe volt a csinódiak és az egerszékiek mindennapi életében. Ilyen terület pl.: Aklosbérc, Agas, Csinód hegyese, Endre, Egerszék bűteje, Egettvész, Fenyőfeje, Györödszeg, Hosszúsarok, Katirésze, Kristine, Katorga. A Felső-Úz-völgy tanyákkal megszórt lakott területe két részre tagolódik: Csínodra és Egerszékre. A romániai értelemben vett Csíkszentgyörgy községen belül Csinód Bánkfalvához, Egerszék Szentgyörgyhöz kötődik. A csinódi tanyaszámok a bánkfalvi belterületi házszámsort, az egerszéki tanyaszámok a szentgyörgyi belterületi házszámsort folytatják. Csinódot, mint települést, tanyás határrészt alkotja az Úz mellyéke, Váné pataka, Lenes pataka, Gábri pataka, Katirésze pataka, Őrház pataka, Aklosbérce pataka és Lesőd. Egerszéket, mint települést, mint helyi tanyák együttesét alkotja: Egerszék pataka (Farkasok, Vajdák, Pilik, Fülöpök), Egerszék bűteje, Csinód pataka. Távolabb: Gyürke. A Csinód név eredetileg egy hegy, illetve a Mély-patak és a Hosszúsorok pataka összefolyásából keletkező patak neve volt. A XX. század közepén fokozatos, lassú fejlődéssel vált településnévvé. Azt a területet, amelyre a XX-XXI. század fordulóján a Csinód név vonatkozik, a XX. század második negyedében és közepén hivatalosan még Csángótelepnek, esetleg az Egerszéki csángótelep-tő\ való megkülönböztetés érdekében