Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

A MEGÉLHETÉS (Gazdálkodás, munka, életmód)

Ha szükség volt rá, kovácsoskodott a csinódi Póra Gyula. Fia, Póra Titusz , ugyancsak ért a kovácsmunkához. Póra Gyula disznóöléssel is foglalkozott. Sokan hívták, hogy végezzen náluk „mészáros" tevékenységet. Kiválóan értett a házépítéshez Farkas György és Farkas Péter. A XXI. század elején a faépületek építésében nagy jártassággal rendelkezik az Őrház patakai Fodor István. Az asztalosmunkában, ajtók, ablakok, bútorok készítésében jeleskedett Farkas Péter, Farkas György és Szőcs Dávid. Jól tudott dránicát hasogatni Egerszék bűtejin Tankó János. A kemenceépítéshez is értett. A XXI. század elején az előbbi Tankó János fia, Tankó János Jánosé, valamint a Csinód patakai Koncsag Gábor jeleskedik a kemenceépítésbem Különleges kemencéket és kemencevédő építményeket épít az Őrház patakai Fodor István. A XX. század közepén az egerszéki Farkas György szekérkerekek és fatengelyes szekerek készítésével is foglakozott. A szekéraljak faragásához értett Rusz Péter is Fenyőfejében. Az Őrház patakai Fodor István a XXI. század elején is csinál fagereblyéket. Korábban, még igény volt rá, ő látta el a vidék asszonyait mosósulykokkal. Farkas Imre Egerszék fejében az államosításig működtetett egy deszkafűrészelő gátért. Az 1930-as években az Egerszék vize hajtotta. Az 1940-es években tüzesgépet, fatüzelésü közkazánt vett hozzá. Cirkula néven emlegetett fűrészelő gépe volt a XX. század közepén az egerszéki Farkas Jánosnak és Tankó Árpádnak, valamint a csinódi Tímár Imrének és Fodor Györgynek. Benzinmotoros darálómalma volt Tankó Árpádnak, amellyel kenyérnek való gabonát is őrölt. Szekéren szállítható, benzinmotoros cséplőgépe volt az egerszéki Tankó Árpádnak és a csinódi Fodor Györgynek. Olajütőt és csergeványolót működtetett a XX. század közepéig Egerszék fejében Farkas Imre. Olajütőjével lenmagból sajtolt étkezésre, főzésre használt olajat. Az 1940-es évek elején Tankó Andrásné Kulcsár Valéria üzemeltette Csínodban a nevezetes Kati csárdát. Az út menti épület kocsmaként és boltként egyaránt működött. A boltban sokféle portékát, többek között még kaszát is lehetett venni. A XX. század második felében a Csinódon és az Egerszék szádájában működtetett kis boltok üzemeltetőit üzletesek megnevezéssel illeti a nép.