Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL

A pince Előfordul, hogy a lejtős talajon épülő ház alá kerül pince, jóval gyakoribb azonban az önálló pinceépület. Általában a lakóháztól viszonylag távol, a mart magasabb részén, száraz helyen építik. Pityókát (krumplit), murkot (sárgarépát), savanyú káposztát (sózott káposztát ) tartanak benne. A nagyobb igényességgel megépített pincéket lapos kövekből boltozták. A kövek közé nem raktak maltert, mert a lapos kövek „egymást csípik". Az egyszerűbb pincének csak az oldalfalait rakták ki lapos kövekkel, tetejére fagerendákat, azokra pedig földet tettek. Némely pince tetején boronákból falazott, zsindelytetős szénatároló áll. Állítólag azért jó szénát tárolni a pince fölött, mert a széna védi a pityókát a megfagyástól.

265 Az Uz-völgyi táj építészeti értelemben talán leglátványosabb, legfigyelemre méltóbb pincéje Lesődön található a XX. század elején. Gábor (Rusz) Béla birtokolja. Gábor Péter építette a XX. század első felében nagy igényességgel. Állítólag azért épült a tanyától távoli magaslatra, mert ott a legszárazabb a talaj, és azért épült út mellé, mert így szekervel könnyű volt odaszállítani a pityókát. Egyéb melléképületek A fentebb felsorolt épületek, mint a lakóház, a kicsi ház, a csűr, a sütő, a kemence és a pince a legtöbb tanyán elengedhetetlenül megtalálhatók. Nélkülözhetetlen építmény még a huda, budi néven emlegetett, általában deszkából épített illemhely is. Vannak azonban olyan épületek, amelyeknek léte vagy nemléte esetleges. A gazda érdeklődésétől, a gazdaság nagyságától, az épülethasználat rendjétől függ, hogy megépülnek-e vagy nem. Ilyen, viszonylag gyakori melléképület a boronákból építet különálló disznyópajta, a deszkából összeállított tyúkpajta, az ugyancsak deszkából összetákolt csürkepajta, a deszkafalú fásszín, az oszlopokból, karókból felállított húsfüstölő. Ritka épület a méhes. Az egerszéki Farkas János háza tájékán látható egy kiváló példánya. A fúrásra, faragásra fogékony gazdák udvarán fából, deszkából épült műhely áll, ahol csebreket, gereblyéket és más faportékákat lehet készíteni. Ha a széna rendszeresen nem fér el a csűrben, a ház körüli kaszálón hasított fákból, karókból, deszkákból külön szénacsűrt, szénatartót építenek, ahonnan akkor hozzák be a nagy csűrbe a szénát, amikor a csűrbéli széna már fogyóban van. 265 A szénapadlásos pincékre: PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 452^t54.