Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL

Az ajtók előtt keskeny tornác húzódhat. A fellelhető példányokban a legnépesebb család is jobbára csak az egyik helyiségben lakott, a másik helyiség valószínűleg kamraféle szerepet töltött be. Az ilyen ház, miként a fentebb említett egy lakóhelyiséges épület is, kémény nélkül épült. A kis vastűzhely, a juttö füstjét a kályhacső, a szipka felvezeti a padlástérbe, ahol a füst addig kering, amíg a zsindelytető résein el nem távozik a szabadba. A kéthelyiséges, két udvari ajtós, sátortetős faház gyimesi hozadéknak látszik az Úz-völgyben. A Tatrosba ömlő gyimesi patakvölgyekben ugyanis viszonylag sok ilyen házat lehetett látni a XX. század végén. Még éppen épülő, új változatát is megfigyelhettem Hidegség patakában 1999 nyarán. Cs. Sebestyén Károly, nem nagy lelkesedéssel bár, de bemutatta a gyimesi házfajták sorában 1909-ben.

263 A XX. század első felében és a XX. század közepén valószínűleg a legtöbb Úz-völgyi lakóház olyan épület volt, amelyet legegyszerűbben középkamrás háznak nevezhetnénk. Az efféle ház három helyiségre tagolódott. Egyik végén egy nagyobb szobát, másik végén egy kisebb szobát, középen pedig egy keskeny kamrát alakítottak ki. A kamra rövidebb volt, mint a ház szélessége. A kamrából „lecsípett" nyitott házrészt eresznek nevezték. Az ereszből, illetve a szabadból nyílt az épület szobáinak, esetleg mindhárom helységének ajtaja.

264 A XX. század utolsó évtizedeiben az ereszeket üvegajtóval látták el, zárt térré tették, és verandának kezdték nevezni. A XXI. század elején az Úz-völgyi lakóházak többsége a fentebb bemutatott harmadik fajta háznak valamilyen átalakított változata. A legtehetősebb családok házai ennél jóval nagyobbak. Általában különös, egyedi alkotások. Figyelemre méltó azonban, hogy az egyik invariáns jellegű Aklosbérce patakai emeletes családi ház reprezentációs célokat szolgáló emeleti tisztaszobái, egy eresz-szem, udvari fal nélküli, nyitott területről, a szabadból nyílnak. Ez a nem túl praktikus sajátosság valószínűleg a gyimesi házépítő gondolat valamiféle rejtett továbbélésének fogható fel. Az Úz-völgyi lakóházak a XX. század utolsó évtizedeiben külső képüket tekintve jelentősen átalakultak. Zsindelyfedelüket hullámpalára, ritkábban cserépre cserélték. Falaik deszkaborítását vagy vakolatát nem túl kedvező színekre festették, széles csíkokkal ékesítették. Toldaléképületeket ragasztottak melléjük. Következésképp, a néprajzkutató a határban járvakelve kevés olyan lakóházat talál, amely népi építészeti emlékként felkeltené érdeklődését. Sok tanyai portán a lakóház mellett ún. kicsi ház is áll, amely legtöbbször egy lakóhelyiséget foglal magába, de előfordul, hogy kamrával, sütővel épül egy fedél alá. A kicsi ház használatának kétféle módja figyelhető meg. 263 Cs. SEBESTYÉN Károly 1909. 194., 197-198. 264 Az épület gyimesi bemutatását lásd: Cs. SEBESTYÉN Károly 1909. 195.