Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM

Végezetül szóba került a telepen építendő kápolna kérdésköre. Ivászuk János főgondnok ígérte, hogy anyagi és szervezési értelemben egyaránt szívén viseli a kápolna mielőbbi megvalósításának ügyét. Hamarosan kiderült, hogy az egyháztanács-választás rendjébe hiba csúszott. Az elnöklő plébános nem vette figyelembe az egyház szervezeti szabályzatát. (1925. VII. körlevél, 498/1925. sz.) Főgondnokot választott ott, ahol nem lehetett volna főgondnokot választani. György Gábor nagykászoni főesperes levélben igyekezett csökkenteni a hiba súlyát, mondván: „egy kis szervezeti szabály elfelejtés" nem olyan nagy baj, mint amilyen nagy baj lenne, ha Ivászuk János úr, aki „valóságos atyja a munkásoknak", nem kapná meg a főgondnoki címet. Nagy Antal csíkszentmártoni plébános is ugyan­csak magyarázkodott az átmenetileg Kolozsváron székelő Egyházmegyei Főhatóságnál. Ervelését, az Uz-völgyi viszonyok és események jobb megis­merése érdekében érdemes hosszabban idéznünk: „Az Uzvölgyi Fűrészte­lepnek jelenleg nagyságos Ivászuk János úr a tulajdonosa, aki katholikus vallású és véglegesen rendezkedett be a telepen, s akinek viselkedése ... a bérmáláskor, f év június hó 12-én is mindenkinek feltűnt, buzgó kath. életet árult el, mert többek között kápolna építéséről is komoly ajanlatot tett és a munkáscsaládok anyagi helyzetét is állandóan javítja. Ezért a közgyűlés megtisztelte Ivászuk János urat a főgondnoki címmel, amit igénytelenségem is csak helyeselni tudott a jövő szempontjából. Ezek között a kápolna-ügy a legfontosabb, mert 2 zászlóalj állandó katonaság lelki gondozását is viselnünk kell a munkáscsaládok és az iskolai hitoktatás mellett" , 39 A szövevényes egyháztanács-választási ügy néhány történeti tanulsága: - 1942 nyarán már nem Fritz Rosenberg volt az Uz-völgyi faipari üzem tulajdonosa, (miként 1938-ban és 1940 márciusában) hanem a buzgó katolikus Ivászuk János; - 1942. június 12-én bérmálást tartottak az Uz-völgyi munkástelepen; - 1942 őszén már havonta két vasárnapon misézett a tölgyesi telep isko­lájában a csíkszentmártoni plébános, vagy káplánja; - 1942-ben reális tervként beszéltek arról, hogy Ivászuk János gyártu­lajdonos egy kisebb templomot épít az Uz-völgyi telepen, amelyben elférnek a fiókegyházközség tagjai. A mérhető fejlődés, a javuló helyzet ellenére a Székely Nép című lap 1943. június 23-i száma kedvezőtlen cikket közölt az Uz-völgyi lakosok lelki gondozásáról. A kolozsvári püspöki általános helytartó sürgős jelentést kért a csíkszentmártoni plébánostól arra vonatkozólag, hogy 1942-ben és 1943­ban ki, milyen időközökben, hányszor látogatta meg az Uz-völgyi gyárte­W GYÉL. PHI. 3157/1942.

Next

/
Oldalképek
Tartalom