Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL

iskola, illetve az egerszéki kultúrház. Mindkét középület az Egerszék pataka bal partjára, egy építésre alkalmas vízparti kaszálóra került. A tanyai telephelyek kiválasztására nagyobb variációs lehetőséget biztosítottak a széles patakvölgyek. Ezekben is kacskaringózott, hol jobbra, hol balra húzódott a patak. Ennek megfelelően a házak bizonyos völgyszakaszokon a patak bal oldalán, bizonyos völgyszakaszokon pedig a patak jobb oldalán épültek. Kiváló példa erre az Úz mellyéke, ahol a tanyai telephelyek patak balparti és patak jobbparti elhelyezkedése a Váné patakától az Egerszék pataka szádjáig többször változik. Sőt van egy olyan széles völgyszakasz a csinódi templom és a csinódi temető között, ahol az Úz vize mindkét partjára települhettek párhuzamosan házak. Ezen a helyen a völgy szélességét alaposan megnövelte az Úzba torkolló Őrház pataka és a NagyLenes pataka kinyíló völgye is. Tulajdonképpen egy lankás hegyoldalakkal övezett kis medence áll a települők rendelkezésére. Viszonylag széles völgye van az Őrház patakának, ahol a vízfolyás a jobb oldali hegy lábaihoz szorul, a házak viszont a bal oldali lankás hegyoldalon szóródtak szét. Az Őrház pataka déli végén, a Fenyőfejében, ahol a patak kis csermelyekből formálódik, egy tányérszerü magas medence szűkül össze patakvölggyé. A tányérra emlékeztető magas medence a XXI. század elején rendszertelen szétszórtságban elhelyezkedő 10 tanyának ad helyet. Széles völgye van az Aklosbérce patakának, de ott az erdővel, bozóttal kísért kis patak meglehetősen elveszik a tájban. A tanyaházak a patak bal oldalán, platószerü, enyhén lejtős hegyoldalon állnak. Széles patakvölgynek tekinthető az Egerszék pataka alsó folyásának a templomtól az Úz vizéig terjedő völgye. Ennek házai azonban a Csilipek épületeinek kivételével annyira magasra húzódtak, hogy inkább a magas platók, fennsíkok tanyái közé sorolhatók. Ilyen telephely volt a XX. század középső évtizedeiben a csebercsinaló Szőcs Dávid tanyája az Egettvész észokján, valamint Tankó Péter és utódainak laza házcsoportja az Egerszék bűtejin. A széles patakvölgyekben, ahol a lakóházak a pataktól viszonylag távol, a lankás hegyoldalon épültek, különleges nyújtott udvarok alakulhattak ki, mivel a gazdák a csűrt igyekeztek a patak közelében tartani. Következésképp, szokatlanul nagy távolság jöhetett létre a lakóudvar és a csürudvar, illetve a lakóház és a csűr között. Az efféle nyújtott udvarok jó példája Fodor István tanyája az Őrház patakában, vagy Fikó Béla hajdani telephelye az Úz vize mellett. A magas fennsíkok, platók, enyhe lejtős hegyoldalak telephelyeire a legjobb példa a lesődi tanyák együttese. Az Aklosbérce nyugati nyúlványának kiváló éghajlati adottságú, Kászon felé eső, déli lankáján 1911-ben vén Fodor György épített először házat, majd hamarosan követte példáját sógora,