Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL

Szük patakvölgyekben a tanyák épületei jószerével másutt nem is állhatnak, csak a vízfolyás közelében, hiszen a hegyoldalak meredekek, a patak mellett viszont alig van hely. Ilyen szük völgy például a Csinód pataka völgye, ahol a patak és a hegy lábánál haladó szekérút közé szorultak az épületek. Viszonylag szük az Egerszék pataka felső folyásának völgye is. Ezért a Farkasok, a Tankó Vajdák és a Tankó Pilik tájékán fölöttébb behatárolódott az építkezésre használható terület. Az Egerszék pataka mellékén a legszűkebb völgyben, a templom „alatt" megbúvó meredek hegyoldalakkal kísért keskeny Kicsi Lókban Tankó Fülöp építkezett. Kedvelhette ezt a zöldben pompázó, festői szépségű helyet, mert egyik első tanyaépítő lévén, választhatott volna nyitottabb területet is épületei elhelyezésére. Szűknek mondható még a Nagy-Lenes pataka völgye, de abban csak három ház áll. A hegyi patakok időnként árvizekkel lepik meg a környékükön lakókat. Az Egerszék pataka például viszonylag gyakran árad. Olyankor rengeteg szemetet, törmeléket, kavicsot hord a partja közelében lévő udvarokra, és rendszerint elsodor néhányat az udvarokba vezető fahidak közül. Különösen sok kárt okozott az 1952. évi júliusi és az 1975. évi Magdolna-napi áradás. Bár az árvízveszély miatt a lakóházakat mindig igyekeztek a tanyai telephely viszonylag magas és pataktól távol eső pontjára építeni, a XX. század közepén mégis felépült néhány ház, amely különösen közel állt a vízhez. Ilyen például Tankó Miklós Pili, illetve özvegye, Virág Anna háza, amelyet 1975-ben elöntött az Egerszék vize. Több mint egy hétig víz vette körül az épületet. Nem lehetett megközelíteni. A tanya lakói kénytelenek voltak az ár levonulásáig egy rokonnál meghúzódni. A szük patakvölgyekben az udvarok épületei közül legtöbbször a csűr állt a vízhez legközelebb. A lakóépületet igyekeztek a telephely külső szélén, magasabb szinten, a patakot kísérő hegyoldal lábánál felépíteni. Erre a törekvésre kiváló példák láthatók a XXI. század elején a Farkasok tájékán. A lakóháznál is magasabbra került a különálló hegyoldali pince és a családi temetkezőhely. A szűk völgyben folydogáló patak nem föltétlenül a völgy közepén fut. Kacskaringózik. Hol az egyik, hol a másik hegy lábához közelít. Ha több kilométeren át folyamatosan az egyik oldalon halad, a tanyák természetesen a másik oldalon sorakoznak. Példaként említhetjük az Egerszék patakát, amely a Farkasok, a Tankó Vajdák, a Tankó Pilik és részben a Fülöpök tájékán a bal oldali hegy lábához fut közelebb, ezért a fenti családok tanyái a patak jobb oldalán jöttek létre. Kivételnek tekinthető Tankó Imre háza, amelyet Tankó Károly Vajda épített 1963-ban, az Egerszék bal partján egy magas fekvésű hegyoldali tisztáson. Kivételnek számít még az egerszéki