Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁRSADALMASULÁS
és tésztát. A keresett pénzen a szereplők és barátaik este nagyot mulattak a Kati csárdában. 1943-ban még jóval kevesebb tanya volt az Úz-völgyben, mint a XX. század második felében. Ezért a betlehemezők december 25-én, karácsony első napján reggeltől estig minden egerszéki és csinódi házat végig tudtak járni. A szereplők jobbára aklosbérciek és Őrház patakaiak, tehát csinódiak voltak. Ezért reggel jó korán felkeltek, csoportosan felgyalogoltak Egerszék fejébe. A Farkasoknál kezdték a betlehemezést és úgy haladtak lefelé. Este lett, mire elérték az Úz mellyéke legnyugatibb fekvésű tanyáit. 1943-ban a betlehemes játék szerepeit a következő személyek játszották: Király: Fodor András, Két katona: Karácsony Gyula, Tímár Imre, Szálláskérő: Tímár István, Négy pásztor: Kulcsár Gábor, Fodor Károly, ifj. Fodor András, Fodor Péter, Szent József: Tímár József, Szűz Mária: Karácsony Ilona, Angyal: Rusz Borbála, Hammas: Tímár Péter. Voltak, akik több éven át megtartották szerepüket. Mások helyett a következő esztendőben új szereplők álltak be a betlehemezők közé. Az 1943-ban kezdődött szokást 1996-ig tartották az Úz-völgyi tájon. 1996-ban jártak utoljára betlehemezők a csinódi és az egerszéki tanyákon. Az utolsó években Karácsony Gyula, a jeles mesemondó szorgalmazta a betlehemezés fennmaradását. Fodor István Őrház patakai lakos, aki 1949 és 1961 között angyalként, királykatonaként, majd Szent Józsefiként rendszeresen járt betlehemezni, a XXI. század elején házában őrzi a testvére által készített és több mint fél évszázadon át minden karácsonykor hordozott templom alakú betlehemet. Ugyancsak ő őrzi a betlehemes játék szövegét, amelyet 1996-ban emlékezetből leírt egy füzetbe. 246 Tanyai önszerveződés és „ községi területfejlesztés " Községi képviselet Más alföldi és hegyvidéki tanyás területek estében az önálló tanyaközséggé alakulás, a községi önállósulás szokta jelenteni az önszerveződés, a tanyai társadalmasulás csúcsát. A XX. század második felében az Úz-völgyi csángó tanyák társadalmasulása is eljutott arra a fokra, hogy ez a községi önállósulás, a Csíkszentgyörgytől való közigazgatási elszakadás, a tanyaközséggé válás megvalósuljon. Az elszakadás, az önállósodás azonban nem következhetett be, mert a romániai közigazgatási viszonyok nem tették lehetővé. A magyar „község" általában egy falura, egy tanyás területre korlá246 A székelyföldi betlehemes játékokra lásd: FARAGÓ József 1949. - SZÉKELY László 1997. 256-333.
