Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

joghatóságot, beleértve a házasságkötéseknél való aszisztálás jogát is. Az anyakönyvelendő ügyek anyakönyvelését Csíkszentgyörgy végzi továbbra is. Tisztelendőséged ezen telepen az istentiszteleteket ugyanazon a napon végezheti, amikor a Szentmártonhoz tartozó úzvölgyi telepet meglátogatja, a Szentmártonban való kisegítésre pedig erre a napra kérje fel a kozmási plébánost".

226 Idő múltával Csíkszentgyörgy újra kapott káplánt, a csíkszentmártoni lelkész pedig egyre gyakrabban panaszkodott betegségére. Ezért Márton Áron püspök 1964. november 7-én a csíkszentgyörgyi plébánoshoz írt levelében közölte, hogy visszaállítja a korábbi rendet: „Gáli Gyula csíkszentmártoni lelkészt az adminisztrálás alól felmentem, s a Csángótelepet Csíkszentgyörgy gondozására visszahelyezem. Szíveskedjék a fíliát Csíkszentmártontól visszavenni és annak további ellátásáról gondoskodni".

221 A csíkszentgyörgyi egyházszervezet Csinódot és Egerszéket is érintő történeti kuriózumaként érdemes megemlíteni, hogy 1948 táján, Mihály Imre plébános Csíkszentgyörgyre kerülése idején felmerült a csíkszentgyörgyi plébánia kettéválásának lehetősége. Az elképzelés szerint a létrehozandó új plébánia Felsőszentgyörgyöt és a Csángótelepet foglalta volna magába. A 228 terv megvalósítására nem került sor. Idős egerszékiekkel beszélgetve időnként a kutató efféle megfogalmazást hallhat: Nagy kár, hogy a templom építésekor, vagy valamivel utána, nem építettünk a templom mellé egy kicsi paplakást. Az ilyen megfogalmazások arra utalnak, hogy némely egerszékiek a XX. század utolsó harmadában kimondva vagy kimondatlanul eljutottak az önálló egerszéki lelkészség megvalósításának igényéig. 1959, az egerszéki templom fölszentelése előtt különösebb rendszer nem mutatható ki abban, hogy a csíkszentgyörgyi plébánia papjai mikor, milyen időközönként mentek ki a havasokba házaknál misézni és hitoktatni. A XX. század közepe táján már miséztek a két búcsúnapon: Kisboldogasszony ünnepén és szentháromság vasárnapján. Emellett misét mondtak a legtöbb temetés alkalmával. Előfordult misézés házszentelés után is. Ilyen értelemben Gyürke és Csobányos őrizte meg a XX. század utolsó harmadában az egyház ritka jelenlétének azokat a formáit, amelyek a XX. század első felében Egerszéket és Csinódot is jellemezték. Az egyház havasi aktivitása nagymértékben függött a mindenkori plébános korától, egészségi állapotától, érdeklődésétől, közlekedési lehetőségeitől. A havasi egyházi jelenlét gyakorisága elválaszthatatlanul összefonódott azzal a körülménnyel, 226 CSISZEMÁPI. Plébániai iratok. 1961. 51. sz. - Gyulafehérvári száma: 1252/1961. 227 CSISZEMÁPI. Plébániai iratok. 1964. 102. sz. - Gyulafehérvári száma: 1712/1964. 22S GYÉL. PHI. 2101/1948.