Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

egy-egy kis ablakot helyeztek el. Bejárata az Egerszék feje felé néző hosszanti oldalán nyílt. Fala mindvégig vakolatlan maradt. Az egerszéki harangláb vén Farkas János által vásárolt harangját az egerszéki templom építésekor, 1958 táján a Farkas família ajándékaként átvitték az új templom tornyába. Azóta ott szól, ha néha meghúzzák. Régi hajlékát, a Farkasok kápolnára emlékeztető haranglábját a méhész Farkas János bontotta le, valószínűleg 1958-ban. Csinódon 1942 és 1996 között állt harangláb a Lenes pataka melletti hegyoldalban. Néhány csinódi gazda állította és szerelte föl haranggal 1941— 1942 táján, a magyar időkben. Egy kései, nehezen értelmezhető írásbeli nyilatkozat

213 szerint létrehozását Bilibók Miklós, Baconi Jakab, Rusz Péter, Rusz György, Tímár György, Tankó Bálint és Karácsony András segítette. Egy természetes kétágú fa felhasználásával készítették. A harang a két ág közé helyezett vízszintes rúdon mozgott. Fölötte kis zsindelytető ült. A csinódi haranglábat először a Lenes pataka nyugati oldalán állítottak föl. Jó magasan helyezték el, hogy a hangja messzire hallatszódjon. 1956ban, amikor létrejött a csinódi közös temető, a haranglábat átvitték a Lenes pataka keleti oldalára és az új temető szélén állították föl. Ott szolgálta a csinódiakat 1996-ig, a csinódi templom megvalósításáig. 1996-ban a régi harangláb ágasfáját kidöntötték, harangját pedig átvitték a kis templom tornyába. A csinódi harangláb harangjával legtöbbször halottakra harangoztak. Meghúzták a Csinódon tartott misék alkalmával is. A csobányosi temető egyik sarkában álló, négyoszlopos zsindelytetős haranglábat, amely a XXI. század elején is létezik és használatban van, 1969-ben Gerczuj Gábor István (1910-1983) gyimesfelsőloki származású csobányosi gazda építtette. A ráakasztott harangot is ő vásárolta. A harangláb szorgalmazásában bizonyára nagy szerep jutott különös sorsú feleségének, Csepreghy Ilonának (1910-1987), aki Magyarország közepén, Dunaföldváron született, hosszú ideig Pozsonyban élt, majd 1940 és 1944 között önként eljött a „világ végén" lévő Csobányosba tanítónőnek. A háború végén nem ment vissza Magyarországra, hanem Gerczuj Gábor István feleségeként élete végéig Csobányosban maradt. Rusz Illésné Medgyesi Aurélia, Csinód, Őrház pataka, 528. sz. alatti lakos megőrzésében.