Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM
követhette. Fontosabb pontjain őrházak, őrtornyok állhattak mellette. Ezeket a német térképek legtöbbször „wacht" (őrhely) felirattal látták el. Az AlsóÚz-völgy tájékán az alábbi őrhelynevek olvashatók a térképen: Halász wacht (Kászonban), Baska wacht (Kászon északi peremén), Úz wacht (Aklosban), Csobányos wacht (Két helyen a Csobányos vizétől délre). Két őrhely nevét az „őrvonal, záróvonal" jelentésű nemzetközi „cordon" szó alkalmazásával képezték. A Bence patakától északra, a Jaja feje (Saj feje) helynévvel jelzett terület közelében olvasható a Bence cordon, tőle nyugatra, a Kerekbükk tájékán pedig a Kerekbük cordon felirat. A Csobányos északi oldalán egy útkereszteződés őrhelyét, bizonyára a mellette lévő tisztással együtt, Orteleknek nevezték. A Csobányos tájékán az őrvonaltól keletre is előfordult a „wacht" jelzés. Talán egy régebbi, keletebbre haladó őrvonalra emlékeztetett. A Csobányost az Aklossal összekötő út Csobányoshoz közeli szakaszán szerepel a Jay (Saj) patak wacht felirat. Azon a helyen pedig, ahol a Lovászó pataka befolyik a Csobányosba, az altes wacht haus (régi őrház) felirat olvasható. Az őrvonal bizonyára a határvédelem céljait szolgálta, de az egészségügyi záróvonal szerepét is betöltötte, annál is inkább, mert 1770 táján Moldvában nagy pestisjárvány dúlt. 15 Az első katonai felvétel Alsó-Úz-völgyi lapjainak fontos tanulsága, hogy a XXI. század elejének embere számára küzdelmes előrehaladási lehetőséget nyújtó és már Orbán Balázs által is fölöttébb kárhoztatott kistölgyesi útszakaszt 1770 táján valószínűleg nem használták. Más szóval: Aklos és Tölgyes között, tehát az ún. Kistölgyesi-szorosban a Moldva felé vezető út nem az Úz keskeny völgyében haladt, hanem erősen eltávolodott a pataktól. Aklosnál, valószínűleg a Duka pataka völgyében északkeletre hajlott. Megközelítette a Saj havast, majd nagy kanyarokat írva a hegyek között, a szép fekvésű tölgyesi medencében közelítette meg újra az Úz vizét. Ez az út hosszabb volt, mint később az Úz mellett haladó, de talán biztonságosabban és könnyebben lehetett közlekedni rajta. Bizonyára a fakitermelés, a „fűrészek" érdekét szolgálta az út átterelése a Kistölgyesi-szorosba a XIX. században. A második katonai felvételt, az első felvétel után körülbelül száz évvel, 1869 és 1874 között készítették Erdélyben. Az Alsó-Úz-völgyet ábrázoló lapokon 16 többek között látható a Tölgyes kiszélesedő, majd összeszűkülő völgye, amelyben a Sóvető pataka szádja tájékán két épületet ábrázoltak. 15 Vö.: EMSZT. VII. 248., TESZ. 2. 573. - A határszéleken való őrködésről, a plájások tevékenységéről: SZÁDECZKY Lajos 1908. 378-379., 446-^47., 448., 449-451., 463. 16 HIT. II. kat. felv. sect. 13., 14.„ 15. ost. colon. IX., X.
