Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

tanyavilágában más a hivatalos szemlélet. Ha egy tanyai telephely „fő lakóháza" mellett áll egy nyári konyha méretű „kicsi ház" és abban meghúzódik a népes család öreganyja, a nagy háznak és a kicsi háznak külön száma van. Más szóval: egy jól körülhatárolható tanyának két házszáma is lehetséges. Mindebből következik, hogy a házszámok számbavételével nem számolhatók meg a tanyák, de valójában a családok sem. A házszámok együttese a háztartások számához áll legközelebb, de azzal sem azonosítható. 4. Idő haladtával új elemként tünt föl a mezőgazdasági nyilvántartások házszámainak értelmezésében, illetve a „gazda" funkció megjelenítésében a „birtoklás" kizárólagos szempontja. A 2001. évi összeírásban találunk olyan „gazdákat" is, akik városokban, távoli országokban laknak, de megvettek, tehát birtokolnak kiürült, elhagyott tanyákat, hogy azokat hétvégi házként, nyaralóházként használják. Arra is van példa, hogy már a tanya épületei sem állnak, de a tanya helyének régi vagy új tulajdonosa „házszámmal" szerepel a listában, mint „birtokos". Ezért számításaim során csak azokat a házszámokat vettem figyelembe, amelyek mögött helybéli lakos lelhető föl. Alábbiakban egy táblázatban szemléltetem, hogy a fentebb jelzett kutatási nehézségek ellenére miként határozható meg Csíkszentgyörgy község havasi házainak és havasi lakosainak hozzávetőleges száma 1959 és 2001 között a mezőgazdasági nyilvántartások bonyolult és nem könnyen értelmezhető adatai alapján: Területek, határrészek 1959 1980 2001 Területek, határrészek házak lakosok házak lakosok házak lakosok Csinód (Bánkfalvi oldal) 49 200 60 243 60 195 Egerszék, Gyürke, Csobányos (Szentgyörgyi oldal) 48 219 50 160 44 152 Összesen 97 419 110 403 104 347 Madarász Ferenc csíkszentgyörgyi plébános 1965-66-67-ben, két és fél évi kitartó munkával hatalmas kartonrendszert készített híveiről. Müvét 1967. május 24-én fejezte be. Egy-egy kartonon egy-egy ház, illetve család tagjai szerepelnek, születési, házasodási dátumokkal, származáshelyekkel és más hasznos információkkal. Szerepét tekintve a kartonrendszer a hajdani családkönyvet váltotta fel. A családkönyveknek és a hozzájuk hasonló plébániai kartonrendszereknek az volt a feladatuk, hogy elkészültük után éveken, évtizedeken át vezessék bennük, illetve rajtuk a változásokat. Ha egy faluban évtizedeken át ugyanaz a személy volt a plébános, és ugyanazzal a tollal, tintával, ugyanazzal az írással írta a változást jelentő adatokat, a családkönyv vagy a kartonrendszer statikus, időmetszetekre koncentráló,