Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN
kötelezettséggel tartoztak. 195 Oszporájuk mértékéből ítélve az egerszéki társadalomban Farkas József, Farkas Imre, Tankó Fülöp és Tankó Péter számított a legmódosabb gazdának. Vámszer Géza, akinek írásaiból érezhető, hogy soha nem járt a FelsőÚz-völgy ben, de hallott az ott lakó csángókról, 1939-ben azt írta, hogy Csinód és Egerszék területén már 30 csángó család él. 196 Lehet, hogy információja feküdt egy-két évet, mielőtt felhasználta, mert feltételezhető, hogy 1939-ben 30-nál valamivel több család élt a csinódi és az egerszéki tanyákon. Tíz évvel később, 1948-ban, a csíkszentgyörgyi új História Domust író pap azt jegyezte föl, hogy Csínodon és Egerszéken 86 család él 360 fővel. 197 A feljegyzés valószínűleg tükrözte a valóságot, azzal a megszorítással, hogy a számok bizonyára nemcsak a megemlített Csínodra és Egerszékre vonatkoztak, hanem a csíkszentgyörgyi plébánia teljes havasi népességére, amelybe Gyürke és Csobányos lakossága is beletartozott. Mivel Vámszer Géza 1939-ben közölt, bizonyára enyhén alábecsült adata kifejezetten Csinód és Egerszék népességéről szólt, bizonyos fokig érthető, hogy az egy évtizednyi időtávlat adatai között miért volt valószínűtlenül nagy különbség. A XX. század második fele (3. korszak) Tanulmányom Nehézségek című fejezetében már bemutattam az 1959., 1980. és a 2001. évi ún. mezőgazdasági nyilvántartások 198 havasi tanyatörténeti adatainak bizonytalanságát. Ezért feldolgozásuk nehézségeit nem részletezem. Csak néhány jellemző sajátosságukra utalok, amelyeket az értelmezésnél mindenképpen figyelembe kell venni. 1. A kiválasztott három nyilvántartás által felölelt 40 esztendő alatt megváltozott a tanyai lakóházak számozása. Ez megnehezíti az-összeírási egységek azonosítását. 2. A helyi gyakorlatnak megfelelően Csinód házainak számozása Bánkfalva házszámozásának, Egerszék, Gyürke és Csobányos házainak számozása Csíkszentgyörgy házszámozásának a folytatása. 3. A mezőgazdasági nyilvántartást tagoló házszámok, szó szerint lakóházszámok. Vagyis semmiképpen nem tanyaszámok. A magyar Alföld tanyás területein a közigazgatás által bevezetett házszámok az esetek többségében egyben tanyaszámnak is tekinthetők. Csíkszentgyörgy község 195 Az erdélyi kepe és az oszpora fogalmára: BALASSA Iván 1996. 196 VÁMSZER Géza 1977. 197. 197 CSISZEGYOPI. Hist. Domus. 5. 198 CSISZEGYÖKI. 1959., 1980., 2001. évi mezőgazdasági nyilvántartások kötetei.
