Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

valóban Kászonban született, keresztvíz alá is a nagykászoni templomban tartották. Ennek a ténynek azonban nincs migrációs, népesedéstörténeti jelentősége. Fodor György esetében a kászoni születés és a kászoni keresztelés ténye valóságos történelmi véletlen. Gyimesfelsőloki, sántateleki születésű apja, miként fentebb, a családtörténeti összefoglalóból is láthattuk, 1911 késő ősze, vagyis lesődi tanyájának felépülte előtt nyaranta egy esztenán, telente pedig egy bérelt kászoni házban húzta meg magát családjával együtt. Ezért született Fodor György Kászonban. A család históriáját ismerve azonban bátran elmondhatjuk, hogy a kászoni születés ténye ellenére Fodor György és rokonsága, egy szokatlan szójátékkal kifejezve a leggyimesibb gyimesinél is gyimesibbnek számított. Madarász Ferenc plébános 1967. évi kartonjain elvétve előfordulnak származáshely gyanánt a fent említett Kászonon kívül más székely falvak is. Anyakönyvi adatok ugyancsak utalnak némely esetben csíki székely eredetre. A népi emlékezet kiválóan megvilágítja az efféle beköltözések hátterét. Eszerint olyankor fordult elő, hogy csíki székely faluból valaki bekerült az Úz-völgyi csángó társadalomba, ha az illető vőnek jött, vagyis reá szállt egy csángó özvegyasszonyra, leányra. Jó példaként szokás emlegetni a Madarász Ferenc-féle családi kartonokon is szereplő Koncsag Ferencet, aki csíkszentgyörgyi család sarjaként született 1908-ban, és 1938ban reá szállott a gyimesközéploki származású, egerszéki Tankó Reginára. A másik kiváló példa Bara Áron sorsa, aki Csíkszentdomonkoson született 1914-ben. 1945-ben reá szállt a gyimesfelsőloki származású csinódi, Fodornak is nevezett Karácsony Ilonára. Elvétve előfordult, hogy valamelyik Úz-völgyi csángó gazdalegény „falusi" leányt vett el feleségül, és a „falusi" székely fehérnép tagja lett a havasi csángó társadalomnak. Példaként említhetném Csinód és Egerszék postását, Nyírő Margitot, aki 1946-ban, nevéhez méltóan, Csíkszentgyörgyön született. 1964-ben a csinódi Tankó Imréhez ment feleségül. Elhagyta szülőfaluját, és férje lakóhelyére, a csinódi Lenes patakába költözött. Postásként kiváló ismerője lett az Úz-völgyi táj tanyáinak és tanyalakóinak. A nem gyimesi születésű csinódi és egerszéki feleségek sorában már Madarász Ferenc kartonjain is feltűntek a moldvai eredetű fehérnépek. Számuk a XX. század utolsó évtizedeiben jelentősen megnövekedett. A letelepedés idejének kérdése A gyimesi csángók nem együtt, egy meghatározható időpontban költöztek az Úz-völgyébe, hanem a puszta- és havashódító, természetátalakító, tanyaalapító pionírok szokása szerint évtizedekig tartó migrációs folyamat