Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

Az írott forrásokról, különösen az anyakönyvekről, az 1967. évi családi kartonokról, illetve Tankó Árpád népi emlékezetet tükröző feljegyzéseiről a későbbiekben még lesz szó. Most csak a gyimesi származás szempontjából tekintem át adataikat. Az egerszéki és a csinódi családokban a XXI. század elején is elevenen él a gyimesi származás tudata. Mindenkinek van gyimesi rokona. Az Úzvölgyi csángók rendszeresen járnak Gyimesfelsőlokra, Gyimesközéplokra és Gyimesbükkre lakodalomba, temetésre, bócsúba, székelyesen szólva: megyenapra. A Gyimesbe férjhez ment és a Gyimesből feleségül hozott nőrokonok a Gyimesből áttelepült ősök halála után is elevenen tartják a gyimesi kötődést. Az Úz-völgyi családokban nem csak azt tartják számon, hogy a nagypapa vagy a nagymama melyik gyimesi községből kelt útra Csinód és Egerszék felé, hanem legtöbben a kibocsátó településrész, pótok, patak nevét is tudják, ahol ősük hajdan lakott. A fentebb bemutatott modellszerű családtörténeti vázlatokból is látszott, hogy a lesődi Fodorok „eleje", Fodor György a Gyimesfelsőlókhoz tartozó Sántatelekröl származott. Fodor György nevű fia az első feleségét Tankó Erzsébetet Kápolna patakából hozta. Második felesége Balahányosból került Lesődbe. Tankó Fülöp 1911 táján Kápolna patakából költözött az Egerszék pataka völgyébe. Gyermekei közül Tankó Károly Balahányosból hozott magának asszonyt Kolcsár Johanna személyében, Tankó Vince az Ugra patakai László Erzsébetet vette feleségül. További hasonló adatok más családok emlékeiben is follelhetők. A Nagysorokteteje nevű, Lesődön túli területen tanyát alapító gyimesbükki Berszán János felesége Molnár Erzsébet Hidegségből eredt. Az Aklosbérce pataka déli részén 1938 táján letelepedett Tímár Péter Ugra patakában született. A kiterjedt Farkas nemzetség őse, Farkas János a XX. század elején a gyimesfelsőloki Farkasok patakából, más néven Rajkók patakából költözött az Egerszék pataka felső folyásának völgyébe. Egyik utóda, Farkas Gyula még 1971-ben is a Farkasok patakából hozott magának asszonyt Farkas Izolda személyében, mivel rokoni kapcsolatai miatt sokat járt arrafelé. Tankó Túlit Imre gyürkéi gazda apja, Tankó Túlit András még Ugra patakában született. Az egerszéki iskola szomszédságában lakó Tankó Imre Vajda felesége, Szőcs Vilma a gyimesfelsőloki Szőcsök patakából került az Egerszék pataka völgyébe. A jeles egerszéki szervező egyéniség Tankó Árpád Vajda Kápolna patakát tekinthette szülőhelyének. A Fenyőfejében letelepedett Rusz Péter Balahányosból indult el a bánkfalvi havasok felé. Csilip Béla a XX. század közepén Sántatelekről költözött felesége, Tankó Mária, Tankó Fülöp leánya pátriájába, az Egerszék pataka mellé. A Csinód patakában lakó Póra András a gyimesfelsőloki Ciherek