Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM

talán éppen a szép fekvésű tölgyesi völgyben, vagy esetleg a Kőköz-ön, Kőkert-en kívül teljesített határőri szolgálatot. Figyelemre méltó, hogy Orbán Balázs a tölgyesi völgy nyugati végén, az Uz jobb partján, a Bükkös nevü területen egy háromszög alakú régi erődítmény nyomait vélte felfedezni, amelyhez „népregéket" is tudott társítani.

9 Ugyancsak Orbán Balázs írta le, hogy a kutatásai idején még látható határszéli négy hatalmas földtöltés és sánc közül egyet a székely határőrezred készített, hármat pedig 1849-ben a magyar honvédség épített az orosz csapatok várható betörésének megakadályozására.

10 Az első világháború idején, különösen 1916 kora őszén és 1917 tavaszán több összecsapás színtere volt az Úz-völgy határközeli szakasza a határvédő magyar és a betörő román katonák között. Az első világháborús harcok emlékét hirdeti a Magyaros patakában álló kápolna. A magányos épület hátfalában az alábbi szövegű táblát helyezték el: „Tervezte és építette Varga János honvédutász tizedes, 1917." A kápolna belsejében pedig egy másik táblán a következő szöveg olvasható: „Isten dicsőségére és az Úzvölgyi harcok emlékére emelte a M. Kir. Munkácsi 11. honvéd gyalogezred, 1917. " A hajdani kaszárnyák közelében lévő tölgyesi temető egyik sírkövére ezt a szöveget vésték: „Hősi halált halt Tóth István honvéd 11. M. Gy. e. a Magyarosi küzdelemben 1917. március 26. " A második világháború idején, 1944. augugusztus 26-án a szovjet hadsereg áttörte az Úz-völgyi határon épített magyar védelmi vonalat. Szeptember 11-ig elkeseredett harc dúlt a betolakodó oroszok és a hősiesen ellenálló magyar honvédek között.

11 Az elesett magyar katonák egy része, 136 hősi halott a tölgyesi temetőben nyugszik. Az 1990-es évek elejétől minden évben augusztus 26-án kegyeletes megemlékezések színtere a hajdani véres harcok tájéka. A második világháborúra emlékeztet a tölgyesi kaszárnyák építészeti együttese, amelyet a kicsi magyar világ idején, az 1940-es évek első felében a magyar hadsereg hozott létre. A farönkökből rakott épületeket a XX. század második felében román úttörőtáborként hasznosították. A harcok színterétől nyugatabbra lakó csinódi és egerszéki csángók emlékezetében viszonylag sok emlék él a tölgyesi laktanyából Csínodra kiránduló, vagy valamely hosszabb utat Csínodon megszakító „snájdig" magyar katonatisztekről, akik a csinódi Kati csárdában leplezetlen vidámsággal töltötték idejüket. De ugyanez a népi emlékezet őrzi a magyar katonák visszavonulásának szomorú képét is. Történetek keringenek az út 9 ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 56. 10 ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 56. " SYLVESTER Lajos 1996.